"Vértanúk és szentek halhatatlan Rómája..." - avagy hogyan született a ma ismert hivatalos pápai himnusz?

Közel száznegyven évvel kell visszapörgetnünk az idő kerekét e kérdés megválaszolásához. 1869-ben ünnepelte pappá szentelésének ötvenedik évfordulóját Mastai Ferretti, azaz IX. Piusz pápa. Aranymiséje tiszteletére a neves francia zeneszerző, a Faust és az Ave Maria komponálójaként ismert Charles-François Gounod írt ünnepi darabot. A Marche pontificale (pápai induló) 1869. április 11-én hangzott fel a Szent Péter téren ezer torokból. Ennyi tagból állt ugyanis a kórus, amelyet hét római katonazenekar kísért. Közöttük voltak lövészek, zuávok (gyarmati katona), csendőrök, római légiósok, dragonyosok. Óriási sikert aratott a mű, IX. Piusz a bazilika központi erkélyéről hallgatta a tiszteletére adott koncertet.

Ekkor azonban még nem beszélhetünk pápai himnuszról. Első ízben ugyanis Vittorino Hallmayr győzelmi indulója vívta ki magának ezt a címet 1857-ben. Ő volt az Itáliában állomásozó osztrák helyőrség 47. gyalogezredének karmestere. Indulóját azonnal pápai himnuszként kezdték játszani, számos alkalommal kísérte ez IX. Piusz bevonulását az egyes itáliai városokba.

Gounod esetében másról volt szó. A párizsi konzervatórium hallgatója 1839-ben elnyerte minden növendék álmát, a Római nagydíjat. Ennek köszönhetően töltött el három évet ösztöndíjasként az Örök Városban. Különösen nagy hatással volt rá az egyházi zene (Palestrina). IX. Piusz aranymiséjére íródott indulóját hatvan évvel később XII. Piusz tette meg hivatalos pápai himnusznak, mondván: a Hallmayr-féle után ez jobban megfelel a kor elvárásainak. Ekkor 1949. december 24-ét írtak, és a világegyház az 1950-es szentévre készült. Azóta számos változat született Gounod himnuszára: zenekari és zongora átirat, latin és olasz szöveggel. Az átiratok a Vatikáni Rádió egykori munkatársa, Alberto Vitalini jóvoltából készültek. Az olasz szöveg pedig a Szent Péter bazilika valamikori orgonistájának tollából került ki, s így kezdődik: "Vértanúk és szentek halhatatlan Rómája..."

Gounod dallama olyan alkalmakkor csendül fel ma is, amikor jelen van a pápa, vagy egy képviselője, külföldi államfők fogadásakor például. A húsvéti és a karácsonyi Urbi et Orbi áldáskor a pápai himnuszt a Szent Péter téren fölsorakozott katonazenészek háromszoros vigyázz! felkiáltása előzi meg.