A szerbiai katolikusoknak szükségük van az egyetemes egyház erkölcsi és anyagi támogatására

– nyilatkozta Stanislav Hocevar belgrádi érsek.
Radovan Karadzsics letartóztatását kommentálta a SIR olasz katolikus hírügynökségnek a szerb főváros érseke. A volt jugoszláv köztársaság mintegy 10 millió 614 ezer lakosából mindössze 514 ezer a katolikus hívő.

„Be kell gyógyítani a múlt sebeit és meg kell nyílni a jövő felé, mégpedig nem pusztán politikai okokból, vagy az európai integráció távlatában. A kormány és különösen Borisz Tadics szerb elnök végre tudatosították, hogy az országnak és a lakosságnak újból egységre, stabilitásra és békére van szüksége. Mindehhez hozzájárulhat maga az európai integrációs folyamat is”. Hocevar érsek ezekkel a szavakkal mutatott rá a szerb hatóságoknak arra a készségére, hogy együttműködjenek a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Ez a folyamat éppen, hogy csak elkezdődött Szerbiában és eléggé hosszú lesz a pártok és a politikai irányzatok különbözősége miatt. Fontos azonban, hogy Tadics elnök és a kormány elkötelezzék magukat a belső megtisztulás, katarzis érdekében, amelyre a szerb népnek olyan nagy szüksége van. Karadzsics július 21-én történt letartóztatása jelzi, hogy a politikai vezetők elszántan törekednek a múlt sebeinek begyógyítására és a jövő felé való nyitásra. Ez reményt ad a fiataloknak is, akiket gyakran kísért az elbátortalanodás.

Ami kelet és nyugat párbeszédét illeti, a belgrádi érsek hangsúlyozta, hogy a térségben rendkívül erősen él minden népben, minden etnikumban, nemzeti kisebbségben az európai integráció vágya. A csatlakozás fontos lépés lesz a belső kiengesztelődés szempontjából is, és hozzájárul számos, még nyitott politikai kérdés megoldásához. Az európai és a nemzetközi közösség feladata, hogy mindent megtegyen az integráció mielőbbi megvalósulásáért, tiszteletben tartva a szerb nép önazonosságát, amely szorosan kapcsolódik a keleti keresztény kultúrához. Szorosabb együttműködésre van szükség kelet és nyugat között – folytatta Hocevar belgrádi metropolita érsek. Azt kérjük a nyugattól, hogy Szerbiában, Koszovóban, Montenegróban és Albániában biztosítsák a kommunikáció minél nagyobb lehetőségét, mivel hiányoznak az infrastruktúra, a közúti, vasúti és légi úthálózat. Mindez idáig megnehezítette az ország belső és külső kapcsolatainak fejlődését, elszigeteltséget okozott, ellehetetlenítette a párbeszédet, a kulturális, társadalmi és gazdasági haladást. Szerbia továbbra is nagyon szegény ország, amelynek fejletlen az iskolahálózata, oktatási rendszere.

Stanislav Hocevar belgrádi érsek ezután a katolikusokat sújtó nehézségekről számolt be. „A katolikus egyház kisebbségben van, és kevéssé veszik figyelembe Európában. Szerbiában a hívek sokféle megpróbáltatástól szenvednek, és úgy érzik, elfelejtették őket más országok helyi egyházai. Ennek ellenére sokat tesznek a kiengesztelődés érdekében. Kelet és nyugat határán elősegítik a keresztények egységét és az iszlámmal való párbeszédet.” A belgrádi érsek arra kérte Európát, hogy ne érje be az uniós csatlakozás támogatásával, hanem nyújtson konkrét segítséget Szerbia lakosságának. A balkáni ország katolikusai továbbá egyre nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást várnak a nemzetközi közösségtől és az egyetemes egyháztól. Ehhez arra is szükség van többek között, hogy a nemzetközi közvélemény leküzdje a Szerbia-ellenes, széles körben elterjedt előítéleteket. A néhány személy által elkövetett bűntényekért nem fizethet egy egész nép – mondta a SIR olasz katolikus hírügynökségnek adott interjújában Stanislav Hocevar belgrádi metropolita érsek.