Isten szeretete a missziós küldetés forrása - írja üzenetében a pápa a 82. Missziós Világnapra, melynek témája: "Jézus Krisztus szolgái és apostolai"

A misszió szeretet kérdése - hangsúlyozza üzenetében a Szentatya, amelyet a 82. Missziós Világnapra írt. Idén október 19-én tartjuk a világnapot a "Jézus Krisztus szolgái és apostolai" témáról. A szombaton közzétett dokumentumban a pápa elidőz Szent Pál apostol alakjánál. A fáradhatatlan hithirdető ma is arra sarkall minket, hogy hirdessük az evangéliumot szerte a világon. Szent Pál tapasztalatából kiindulva megértjük, hogy a missziós tevékenység válasz arra a szeretetre, amellyel Isten szeret minket. Csak ebből a forrásból meríthetjük mindazt az odafigyelést, gyengédséget, együttérzést, a befogadásra és az emberek problémáira való készséget, amely szükséges az evangélium hirdetéséhez. Ahhoz, hogy mindent magunk mögött hagyva teljesen és feltétel nélkül Krisztus illatát terjesszük a föld végső határáig.

Az emberiségnek ma is nagy szüksége van a megváltásra - állapítja meg üzenetében Benedek pápa. A nemzetközi színtéren végigtekintve erősen aggasztó jeleket látunk: ezek között sorolja föl a Szentatya az egyének és népek közötti kapcsolatokat, a milliókat sújtó szegénységet, a diszkriminációt és egyes esetekben az üldöztetést faji, kulturális vagy vallási okok miatt. Ugyanakkor a technológiai haladás, ha nem az ember méltóságát és javát tartja szem előtt, és nem rendelik alá a szolidáris fejlődésnek, akkor elveszti reménykeltő erejét és csak tovább élesíti a már meglévő igazságtalanságokat. A pápa figyelmeztet a környezetet fenyegető veszélyekre is. Ha az ember odafigyelés nélkül használja a föld erőforrásait, az kihatással van saját fizikai és mentális egészségére is. Az emberiség jövőjét kockára teszik az életellenes merényletek is, amelyek különböző formában jelentkeznek - teszi hozzá XVI. Benedek.

Nem szabad azonban elcsüggednünk. A hívők tudják, hogy Krisztus a mi jövőnk, és hogy evangéliuma megváltoztatja az életet, reményt ad, megnyitja az idő sötét kapuját és bevilágítja az emberiség és a világegyetem jövőjét. Ezért olyan fontos ma is az elsődleges evangelizálás a világ számos részén. Semmiféle indok nem igazolhatja az evangelizálás lassulását vagy stagnálását, ugyanis az az egyház élete és alapvető küldetése.

A Szentatya még elismerően szól üzenetében a Pápai Missziós Művek tevékenységéről. A hithirdetésben egyre nagyobb feladat hárul a világi hívekre, akik a társadalom különböző területein működnek. Duc in altum! Evezz a mélyre! - buzdít végül Benedek pápa, majd Szent Pálra utalva hozzáteszi: az evangélium hirdetése nem dicsekvés, hanem feladat és öröm.