Az egyház társadalmi tanítása ösztönözze a politikát - hangsúlyozza a hondurasi püspökkari
elnök
Ezen a héten végzik ad limina látogatásukat a közép-amerikai ország főpásztorai, akiket
előbb külön-külön, majd csoportosan fogad XVI. Benedek pápa.
A Magyarországnál
valamivel nagyobb Honduras a világ egyik legszegényebb országa: a nemzetközi segélyeknek
és az emigránsok küldeményeinek köszönhetően tartja fenn magát. Teszi ezt annak ellenére,
hogy 2005-ben eltörölték külföldi adósságait, amelyek meghaladták a négyezer millió
dollárt. A közép-amerikai országot hét millióan lakják. Ötven százalékuk munkanélküli,
egyötödük írástudatlan, és mintegy hetven százalék a szegénységi küszöb alatt él.
A fő megélhetési forrást ma is a mezőgazdaság jelenti: az emberek a multinacionális
amerikai vállalatok ültetvényein dolgoznak. Emellett az agrártermékek előállítása
teremt pénzkereseti forrást. Honduras valaha spanyol gyarmat volt, 1838-tól szuverén
állam. Azóta katonai beavatkozások, hosszú diktatúrák nehezítették a hondurasiak életét.
1982 óta ismét polgári kormányok követik egymást, és az ország az USA szövetségese
lett. A belső konfliktusok, valamint a határos Nicaragua és Salvador közti villongások
azonban ma is gyakoriak. Továbbra is nagy a feszültség a kormány és az őslakosok között,
területeik gazdasági kizsákmányolása miatt.
A nyolcvan százalékban katolikus
ország helyi egyháza 12 püspök irányításával működik nyolc egyházmegyében. Huszonöt
évvel ezelőtt kereste föl személyesen Hondurast II. János Pál pápa, aki a társadalmi
igazságtalanságok megoldására az egyház társadalmi tanítását ajánlotta - ennek megvalósítása
még várat magára.
De milyen kihívásokkal kell szembenéznie ma a hondurasi egyháznak
a tavalyi latin-amerikai püspöki közgyűlés után, amelyet XVI. Benedek pápa nyitott
meg Brazíliában? Munkatársunk kérdéseire Oscar Andrés Rodruigez Maradiaga bíboros
tegucigalpai érsek, a hondurasi püspöki konferencia elnöke válaszolt: Az aparecidai
záródokumentum pozitív irányt jelölt meg számunkra. Újjászületett keresztényi mivoltunk
lényege, a szeretet Isten Szava és az evangélium iránt. Ezek mind a remény jelei.
Nem feledkezhetünk el azonban a legkényesebb kérdésekről. Ide tartozik a növekvő szegénység,
amelynek oka elsősorban a kőolaj és a legfontosabb árucikkek árának emelkedése. A
külföldi adósság eltörlése sem indította be a gazdaságot. Az egyház számára oly fontos
családok is nehézségekkel küzdenek.
Amint azt Aparecidában is kiemelték a püspökök:
az evangelizálásra kell helyezni a hangsúlyt, hogy az egyház társadalmi tanítása mindenhová
eljusson, a politika és az intézmények szintjére is. Aki ugyanis hatalmi pozícióba
kerül, hajlamos megfeledkezni a közjóról. Ahol felüti a fejét a szegénység, ott nagy
a kísértés a könnyű pénzkeresetre és belép a képbe a kábítószer-kereskedelem - magyarázta
a hondurasi bíboros.
A szekták terjedésével is számolnia kell a közép-amerikai
ország egyházának. Maradiaga bíboros szerint térhódításuk oka abban keresendő, hogy
korábban paphiánnyal küzdött az egyház. Ezt a világi hívek aktív részvételével igyekeztek
enyhíteni - olyannyira, hogy ma már harmincezerre tehető a felkészült világiak száma,
akik a legkisebb falvakba is eljutnak. A szekták ugyanis nagy port vernek fel, pénzt
keresnek és főként nem kell struktúrákat fenntartaniuk.
Ami az emigránsok problémáját
illeti, a hondurasi püspökkari elnök leszögezte: szolidaritás és társadalmi igazságosság
nélkül nehéz békében élni. Nem jókedvükből hagyják el hazájukat az emberek, a szükség
hajtja őket. A megoldás nem az, hogy a befogadó államok falakat emelnek, hanem, hogy
segítik a szegény országokat. Ha a fiatalok nem találnak munkát, másutt kell keresgélniük,
ha nem akarnak bekerülni a drog körforgásába. A nemzetközi közösségnek el kell ismernie,
hogy senkit nem lehet kizárni a fejlődésből. A szolidaritás és az igazságosság kell,
hogy győzedelmeskedjék - zárta interjúját Maradiaga bíboros.