A gazdag országok utasítsák el a szegény országok felé irányuló kulturális és eugenetikai kolonializmust

Renato Martino bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke brazíliai útja során előadást tartott a Sao Paolo-i katolikus egyetemen. Az olasz bíboros a hit és kultúra kapcsolatával foglalkozott beszédében. Három szintet jelölt meg, amelyben a globális szolidaritás nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is II. János Pál tanítása szerint. Az első szintet az egyes nemzetek és a nemzetközi polgári társadalom alkotja. Ennek kapcsán Martino bíboros nem tetszésének adott hangot amiatt, hogy nem kormányzati szervezetek és gazdag országok kisebbségi véleményt tükröző társulai olyan életstílust akarnak a szegény országokra kényszeríteni, főként a népesség szabályozás területén, amelyek a fejlettebb társadalmak radikális rétegére jellemzőek. A Szentszék ezt mindenkor a szegény országok elleni kulturális és eugenetikai kolonializmus modern formájának tartotta.

A második szint az emberi jogok területén alkalmazott szolidaritásra vonatkozik. Ezen a ponton a vatikáni bíboros rámutatott arra az aggasztó jelenségre, hogy a fejlett országok új jogokat terjesztenek, miközben hiányoznak az elemi jogok, mint pl. az élelemhez, az ivóvízhez, a lakhelyhez vagy önrendelkezéshez való jog, amelyek a mai napig nem valósulnak meg az alulfejlettség helyzeteiben.

A harmadik szint a nemzedékek közötti különbségekre vonatkozik. A Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a globális tervezésben nem lehet figyelmen kívül hagyni a javak egyetemes rendeltetését. Morálisan továbbá elfogadhatatlan, hogy a jövő nemzedékek vállára helyezik a mai világ terheit. Ez az elv nem csak a rendelkezésre álló javakra vonatkozik, hanem általában a teremtés védelmére is. Ebben a szektorban ugyanis különösen kritikus helyzetet teremtett a globalizáció, mivel a világ ma már egyetlen ökoszisztémát alkot. Renato Martino bíboros kitért az egyház társadalmi tanítására, amely az egyetlen forrása a keresztény reménységnek. Enélkül nem lehet igazságos és békés társadalmat építeni. A vatikáni bíboros végül a Sao Paolo-i katolikus egyetemen tartott előadásában XVI. Benedek Spe salvi enciklikájának szavai nyomán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nem szabad kizárni a közéletből és a világegyetemből Istent, mert egy Isten nélküli világ remény nélküli világ lenne.