A gazdag országok utasítsák el a szegény országok felé irányuló kulturális és eugenetikai
kolonializmust
Renato Martino bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke brazíliai útja során
előadást tartott a Sao Paolo-i katolikus egyetemen. Az olasz bíboros a hit és kultúra
kapcsolatával foglalkozott beszédében. Három szintet jelölt meg, amelyben a globális
szolidaritás nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is II. János Pál tanítása szerint.
Az első szintet az egyes nemzetek és a nemzetközi polgári társadalom alkotja. Ennek
kapcsán Martino bíboros nem tetszésének adott hangot amiatt, hogy nem kormányzati
szervezetek és gazdag országok kisebbségi véleményt tükröző társulai olyan életstílust
akarnak a szegény országokra kényszeríteni, főként a népesség szabályozás területén,
amelyek a fejlettebb társadalmak radikális rétegére jellemzőek. A Szentszék ezt mindenkor
a szegény országok elleni kulturális és eugenetikai kolonializmus modern formájának
tartotta.
A második szint az emberi jogok területén alkalmazott szolidaritásra
vonatkozik. Ezen a ponton a vatikáni bíboros rámutatott arra az aggasztó jelenségre,
hogy a fejlett országok új jogokat terjesztenek, miközben hiányoznak az elemi jogok,
mint pl. az élelemhez, az ivóvízhez, a lakhelyhez vagy önrendelkezéshez való jog,
amelyek a mai napig nem valósulnak meg az alulfejlettség helyzeteiben.
A harmadik
szint a nemzedékek közötti különbségekre vonatkozik. A Iustitia et Pax Pápai Tanács
elnöke annak a nézetének adott hangot, hogy a globális tervezésben nem lehet figyelmen
kívül hagyni a javak egyetemes rendeltetését. Morálisan továbbá elfogadhatatlan, hogy
a jövő nemzedékek vállára helyezik a mai világ terheit. Ez az elv nem csak a rendelkezésre
álló javakra vonatkozik, hanem általában a teremtés védelmére is. Ebben a szektorban
ugyanis különösen kritikus helyzetet teremtett a globalizáció, mivel a világ ma már
egyetlen ökoszisztémát alkot. Renato Martino bíboros kitért az egyház társadalmi tanítására,
amely az egyetlen forrása a keresztény reménységnek. Enélkül nem lehet igazságos és
békés társadalmat építeni. A vatikáni bíboros végül a Sao Paolo-i katolikus egyetemen
tartott előadásában XVI. Benedek Spe salvi enciklikájának szavai nyomán annak a meggyőződésének
adott hangot, hogy nem szabad kizárni a közéletből és a világegyetemből Istent, mert
egy Isten nélküli világ remény nélküli világ lenne.