„Európa újjászülethet keresztény gyökereiből” – mondta XVI. Benedek pápa a szerda délelőtti általános kihallgatáson

A pápa a Szent Péter téren megtartott audiencián ez alkalommal Szent Kolumba ír apátnak szentelte katekézisét. A korai középkor legismertebb ír szerzetese, a VI. században élt bencés, joggal nevezhető „európai szentnek” – mondta a pápa. Szent Kolumba mint szerzetes, misszionárius és író, Nyugat-Európa több országában is működött. Honfitársaival együtt tudatában volt a földrész kulturális egységének. A 600-as évek táján Nagy Szent Gergelynek címzett levelében fordul elő először a kifejezés: „totius Europae”- utalással arra, hogy az egyház jelen van az egész földrészen.

Szent Kolumba 543 táján született Írország dél-keleti részén. 20 éves lehetett, amikor belépett a bangori kolostorba. Itt, az erényeiről és szigorú aszkéziséről jól ismert Comgall apát vezetésével összhangban Kolumba is buzgó imaéletet élt és mélyreható tanulmányokat folytatott. 551-ben szentelték pappá. A bangori élet és az apát példája nagy hatást gyakoroltak Kolumba monachizmusról alkotott felfogására, amelyet később mindenütt terjesztett.

50-es éveiben járt, amikor követve a „peregrinatio pro Christo” névvel illetett jellegzetesen ír aszkéta ideált, Krisztusért vállalt zarándoklatra indult 12 társával. Elhagyva szülőföldjét, az ír szigetországot, az európai kontinensre jött, hogy hirdesse az evangéliumot.

A népvándorlás korában, a földrész északi és keleti részéről érkezett népek ismét pogánnyá tettek egyes, már kereszténnyé vált területeket. Ebben a környezetben Szent Kolumba minden energiáját arra fordította, hogy táplálja a születőben lévő Európa keresztény gyökereit. Nagy kultúráját és a kegyelem gazdag ajándékait arra használta fel, hogy fáradhatatlanul kolostorokat alapítson Nyugat-Európában.

Itáliába is eljutott és tanúságot tett a hitről, amikor az egyház nagy nehézségekkel küzdött. Az ariánus eretnekek működése révén az észak-itáliai helyi egyházak elszakadtak a római püspök szeretetközösségétől. Kolumba Bobbio-ban alapított kolostort, amely olyan fontos kulturális központtá vált, mint a híres Montecassino. Az ír bencés szerzetes tanításaiból XVI. Benedek pápa a „Regula monachorum” szabályzatot emelte ki, amely megrajzolja az ideális szerzetes alakját, egyben egyfajta büntető törvénykönyv a szabályokat megszegők számára. A ma meglepő büntetések csak Kolumba kora és környezete gondolkodásmódjának ismeretében értelmezhetők – tette hozzá a Szentatya.

Végül a következőkben foglalta össze Szent Kolumba korunknak szóló üzenetét. Tanítása felhívás a megtérésre és arra, hogy ne ragaszkodjunk a földi javakhoz, hanem szegezzük tekintetünket az örökkévalóságra. Az ír szerzetes aszkéta életével és a korrupt hatalmasokkal szembeni, megalkuvás nélküli magatartásával Keresztelő Szent Jánosra emlékeztet – mondta még Benedek pápa, majd rögtönzött szavakkal hozzátette: Szent Kolumba „spirituális energiájával, hitével, Isten és az emberek iránti szeretetével valóban Európa egyik atyjává vált. Azokra a gyökerekre mutat rá, amelyekből újjászülethet földrészünk.”