„New Deal” - A Iustitia et Pax Pápai Tanács új gazdaságpolitikai programot javasol az éhség ellen

A nemzetközi közösség növelje a szolidaritás-tudatot, amely diszkrimináció nélkül minden ember egyetemes jogának tekinti a táplálkozást – olvashatjuk a világ élelmezési helyzetéről kiadott vatikáni jegyzetben. A Iustitia et Pax Pápai Tanács a napokban Rómában lezajlott FAO csúcstalálkozó alkalmából jelentette meg a dokumentumot. Ebben vizsgálja a jelenlegi élelmezési vészhelyzet okait és a lehetséges megoldásokat.

A kialakult helyzet megoldása minden nemzet részéről közös és konkrét elkötelezettséget igényel, hogy lehetővé tegye a táplálkozáshoz való hozzáférést. Az egyház számára etikai felszólítás, hogy enni adjunk az éhezőknek. A probléma kapcsán a pápai tanács megvizsgálja a strukturális tényezőket. Ezek között említi az élelmezési javak iránti kereslet és kínálat aránytalanságát. Okait a fejlett gazdaságok és a nemzetközi pénzügyi intézetek által a fejlődő országokra vonatkozó az utóbbi harminc évben alkalmazott gazdaságpolitikában jelöli meg. Különösen kiemeli a dokumentum a fejlődő országokra kényszerített politikát, amely az exportra való specializálódást támogatta. Ez elszegényítette a földműveseket és meggyengítette élelmezési önellátásukat.

A pápai tanács drámai következményekre hívja fel a figyelmet: 2015-re kb. 1 milliárd 200 millió krónikus éhező lesz a világon. Minél előbb szembe kell nézni a helyzettel hosszú távú megoldást keresve, amely megszünteti a strukturális problémákat. Egy igazi és megfelelő „New Deal”-re, új megállapodásra van szükség gazdaságpolitikában az élelmezés terén, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság újjászervezését az élelmiszer termelés növekedését elősegítő intézkedéseknek köszönhetően. Támogatni kell a fejlődő országok földműveseit, hogy többet termeljenek és hogy termékeik eljussanak a piacra.

Az agrár reform kérdését sem szabad elhanyagolni a világ déli országaiban – figyelmeztet a Iusititia et Pax Pápai Tanács jegyzete. A földműveseknek biztosítani kell a föld birtoklásának jogát. A fejlett országoknak pedig át kellene gondolniuk a bioenergiák termelésének lehetőségét a jelenlegi helyzet összefüggésében a Japánban megrendezésre kerülő G8-as csúcstalálkozón. Nem lehet csökkenteni az agrártermékek mennyiségét más célok érdekében, amelyek nem a táplálkozáshoz való jog kielégítésére szolgálnak.

Másrészt a dokumentum felhívja a figyelmet a bioüzemanyagok legnagyobb gyártóinak politikájára. Az Egyesült Államok, Brazília és az Európai Unió az elsődleges szükségletek megtermelésére alkalmas földterületeket nem élelmiszer, hanem növényi eredetű üzemanyagok alapanyagainak termelésére fordítja támogatásokon keresztül. Ezek gátolják a piac rendes működését. A pápai tanács arra buzdítja az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy térjenek vissza az évek óta pihentetett termőföldek megműveléséhez.

A vatikáni dokumentum rámutat, hogy a jelenlegi élelmezési válság a nyersanyagokra vonatkozó pénzügyi spekulációk eredménye is. Ezért szükségesnek tartja a pénzügyi műveletek szabályozását a táplálkozásra vonatkozó elsődleges jog terén.

Végül a Iustitia et Pax Pápai Tanács által kiadott jegyzet erősen bírálja a malthusiánus elmélethez való újabb visszatérést. E szerint a népességnövekedés az oka az élelmezési válságnak és a megoldás pedig a születések csökkentése a szegény országokban.