Malajzia, Szingapúr és Brunei püspökeinek ad limina látogatása a Vatikánban
A három dél-kelet ázsiai ország püspökei közös püspökkari konferenciát alkotnak, ennél
fogva ad limina látogatásukat is együtt végzik a Vatikánban június 2-a és 7-e között.
A püspöki konferencia elnöki tisztét Nicholas Xavier Pakiam, Kuala-Lumpur-i érsek
viseli, az apostoli nuncius pedig az olasz Salvatore Pennacchio c. érsek.
Malajzia
lakossága 2006-os becslések szerint közel 27 millió, 60 százalék muzulmán vallású,
20 százalék buddhista, 10 százalék keresztény, akik közül a katolikusok 3 százalékot
tesznek ki. A szingapúri szigetállamban közel 4 millió személy él, a lakosság
fele taoista, 20 százaléka buddhista, 15 százaléka muzulmán, 13 százaléka keresztény,
akiknek több, mint egynegyede katolikus. A kicsiny Brunei monarchia 375 ezer lakosának
70 százaléka muzulmán, 9 százaléka buddhista, a keresztények 8 százalékot, ezen belül
a katolikusok 6 százalékot alkotnak.
A három ország katolikus közösségének
története meglehetősen hasonlít egymáshoz, főként, ami a függetlenségük kivívása utáni
időszakot illeti. Malajzia és Szingapúr 1511-ben ismerkednek meg az evangéliumi üzenettel
portugál hittérítőkön keresztül. 1545-ben érkezik erre a vidékre a nagy jezsuita hithirdető,
Xavéri Szent Ferenc. 1557-ben létesül az első egyházmegye. Malajziai területen évszázadokkal
később, 1955-ben állítanak fel két új egyházmegyét, Kuala Lumpurban és Penangban.
A Malajziától független Szingapúri egyházmegye 1972-ben létesült, jelenleg közvetlenül
a Szentszék joghatósága alá tartozik. Brunei katolikus egyháza apostoli helynökséget
alkot. Bruneibe az első misszionáriusok csak a múlt század elején jutottak el, az
első helyi születésű Cornelius Sim nevű katolikus fiatalt 1990-ben szentelték pappá,
ő lett az apostoli helynökség első püspöke is.
Malajziában a katolikus egyház
függőségben és kirekesztettségben él a maláj népességgel szemben, amelynek többsége
muzulmán, amint az ország hivatalos vallása és jogrendje is az Iszlám hitet követi.
Ennek a domináns szerepnek egyik jellemző példája az, hogy a Szentírás fordításánál
nem lehet olyan szavakat használni, amelyeket a maláj nyelv alkalmaz Istenre. Az egyház
úgy próbál védekezni a maláj iszlámosítás ellen, hogy szövetséget keres más vallási
csoportokkal. Ez azonban akadályozza a missziós lendületet, bár vannak biztató jelek
is a malajziai egyházban, főként, ami a laikus hívek apostoli szolgálatát illeti.
Szingapúrban az egyház története és státusa erősen hasonlít a malajziai helyzethez.
A legnehezebb sorsa a brunei katolikusoknak van. A szultanátusban az iszlám törvény
van hatályban, ennél fogva a többi vallás számára nem létezik szabadság.