Malajzia, Szingapúr és Brunei püspökeinek ad limina látogatása a Vatikánban

A három dél-kelet ázsiai ország püspökei közös püspökkari konferenciát alkotnak, ennél fogva ad limina látogatásukat is együtt végzik a Vatikánban június 2-a és 7-e között. A püspöki konferencia elnöki tisztét Nicholas Xavier Pakiam, Kuala-Lumpur-i érsek viseli, az apostoli nuncius pedig az olasz Salvatore Pennacchio c. érsek.

Malajzia lakossága 2006-os becslések szerint közel 27 millió, 60 százalék muzulmán vallású, 20 százalék buddhista, 10 százalék keresztény, akik közül a katolikusok 3 százalékot tesznek ki.
A szingapúri szigetállamban közel 4 millió személy él, a lakosság fele taoista, 20 százaléka buddhista, 15 százaléka muzulmán, 13 százaléka keresztény, akiknek több, mint egynegyede katolikus. A kicsiny Brunei monarchia 375 ezer lakosának 70 százaléka muzulmán, 9 százaléka buddhista, a keresztények 8 százalékot, ezen belül a katolikusok 6 százalékot alkotnak.

A három ország katolikus közösségének története meglehetősen hasonlít egymáshoz, főként, ami a függetlenségük kivívása utáni időszakot illeti. Malajzia és Szingapúr 1511-ben ismerkednek meg az evangéliumi üzenettel portugál hittérítőkön keresztül. 1545-ben érkezik erre a vidékre a nagy jezsuita hithirdető, Xavéri Szent Ferenc. 1557-ben létesül az első egyházmegye. Malajziai területen évszázadokkal később, 1955-ben állítanak fel két új egyházmegyét, Kuala Lumpurban és Penangban. A Malajziától független Szingapúri egyházmegye 1972-ben létesült, jelenleg közvetlenül a Szentszék joghatósága alá tartozik. Brunei katolikus egyháza apostoli helynökséget alkot. Bruneibe az első misszionáriusok csak a múlt század elején jutottak el, az első helyi születésű Cornelius Sim nevű katolikus fiatalt 1990-ben szentelték pappá, ő lett az apostoli helynökség első püspöke is.

Malajziában a katolikus egyház függőségben és kirekesztettségben él a maláj népességgel szemben, amelynek többsége muzulmán, amint az ország hivatalos vallása és jogrendje is az Iszlám hitet követi. Ennek a domináns szerepnek egyik jellemző példája az, hogy a Szentírás fordításánál nem lehet olyan szavakat használni, amelyeket a maláj nyelv alkalmaz Istenre. Az egyház úgy próbál védekezni a maláj iszlámosítás ellen, hogy szövetséget keres más vallási csoportokkal. Ez azonban akadályozza a missziós lendületet, bár vannak biztató jelek is a malajziai egyházban, főként, ami a laikus hívek apostoli szolgálatát illeti. Szingapúrban az egyház története és státusa erősen hasonlít a malajziai helyzethez. A legnehezebb sorsa a brunei katolikusoknak van. A szultanátusban az iszlám törvény van hatályban, ennél fogva a többi vallás számára nem létezik szabadság.