Az Úrangyala elimádkozásakor XVI. Benedek Mária oltalmába ajánlotta a kínai és mianmari természeti csapások áldozatait

Vasárnap délben az Úrangyala elimádkozásakor a Szentatya ismét felhívást intézett a nemzetközi közösséghez, hogy nyújtson segítséget a természeti és humanitárius katasztrófák által sújtott Kína és Mianmar lakosságának. A Szent Péter téren összegyűlt mintegy 40 ezer hívőhöz intézett beszédének középpontjában Jézus Szíve állt, amely, mint az egész világ szíve, kitágítja a történelem korlátait.

„Ismételten a Szűzanya közbenjárásáért fohászkodom Kína és Mianmar természeti katasztrófák által sújtott lakosságáért” – mondta XVI. Benedek pápa, megemlékezve minden szenvedőről, a betegekről, az anyagi és spirituális nyomorban élőkről.

A pápa szíve már napok óta szenved a kínai Szecsuan tartományból és a volt Burmából érkező hírek miatt. A földrengés által okozott károk egyre nagyobb méreteket öltenek, míg a mianmari lakossághoz csak nagy nehézségek árán jutnak el az ország határain felhalmozott nemzetközi segélyek.

Ugyanakkor Benedek pápa szíve ismeri a hitből származó vigasz erejét, amely Krisztus nagy és szent szívéből fakad. A Szentháromságnak, Urunk Testének és Vérének, valamint Jézus Szívének szentelt, egymást követő három ünnep a középpont felé irányít bennünket. Maga Isten vezeti a léleknek ezt az előrehaladását. Szeretete végtelen látóhatárából Isten ugyanis belépett az emberi történelem és lét korlátai közé. Testet öltött, hogy a végesben szemlélhessük a végtelent és a názáreti Jézus emberi szívében találkozhassunk a láthatatlan és kimondhatatlan Misztériummal. A hitnek ez a középpontja egyben a remény forrása, amelyben mindnyájan üdvözültünk – mondta a pápa, emlékeztetve rá, hogy ennek a reménynek szentelte második enciklikáját.

Minden személynek szüksége van rá, hogy életének legyen egy középpontja, rendelkezzen az igazság és a jóság forrásával, amelyből meríthet az élet egymást követő helyzeteiben, a mindennapok fáradozásában. Amikor csöndben magunkba merülünk, nemcsak saját szívverésünket halljuk, hanem érezzük, hogy szívünk mélyén lüktet egy olyan megbízható jelenlét, amelyet csak a hit érzékel, de amely mégis nagyon reális: Krisztus, a világ szívének jelenléte ez – mondta a pápa.

Végül arra buzdította a híveket, hogy június hónapban újítsák meg Krisztus Szíve ájtatosságukat, mondják el gyakran a Jézus Szívének szentelt hagyományos imát, figyelembe véve a pápa szándékait.