„A kommunista diktatúra sötét éjszakája után az albán egyház újjá tudott születni” - XVI. Benedek pápa beszéde az albán püspökökhöz ad limina látogatásuk alkalmából

A Szentatya pénteken délelőtt 11 órakor kihallgatáson fogadta az albán püspöki konferencia 8 tagját, akik ezekben a napokban ad limina látogatásuk alkalmából beszámoltak egyházuk helyzetéről a Pápának és a szentszéki hivataloknak. Az albán püspökök nevében a Tirana-Dures-i érsek, Rrok Mirdita köszöntötte a Pápát, aki emlékeztetett az albán nép kálváriájára, a vérengző kommunista rezsimre, amely Istent is meg akarta ölni. Az elmúlt 15 évben azonban az albán katolikus egyház jelentős utat tett meg. Az albán püspökök római látogatása a következő három ok miatt jelentős - mondta még Mirdita érsek. A püspöki kar most találkozik első alkalommal a Pápával. A kommunizmus bukása és az albán hierarchia újrateremtése után ez az első ad limina látogatás és végül ebben az évben van a 15. évfordulója annak, hogy II. János Pál látogatatást tett Albániában, amely során négy püspököt szentelt, köztük Tirana-Dures jelenlegi érsekét, aki a püspöki kar elnöke is.

Az ad limina látogatást végző 8 albán főpásztorhoz intézett beszédében a Pápa is felidézte az állam ateizmust hirdető diktatórikus rezsim szomorú örökségét. Nyilvánvaló, hogy ez az antidemokratikus szemlélet emberi szinten is mily nagy gondot jelent, hiszen közös nyelvet kell teremteni ahhoz, hogy új társadalmat tudjanak építeni. Az apostolok utódaira azonban elsősorban az a feladat hárul, hogy egy másfajta hagyatékról tegyenek tanúbizonyságot, a krisztusi üzenet építő és jótékony örökségéről. Az albán nép ősi hagyományait megérteni képtelen kommunista rendszer sötét éjszakája után, az egyház gondviselésszerűen újjá tudott születni, hála II. János Pál 1993-ban tett látogatásának, amely során stabil módon helyre állította a katolikus hierarchiát a hívek és az egész albán nép javára.

E nagy pápa egyik első tette az volt, hogy elismerést adott a hit hősies megvallásának, köztük Koliqi bíboros ragyogó tanúbizonyságának, aki az első volt a vértanúk sokaságában. A katolikus hierarchia újraépítése jogos elismerése volt annak a bensőséges egységnek, amely az albán népet egybekapcsolja Krisztussal és amely új teret és lendületet adott a katolikus hit terjedésének albán földön egységben Péter utódával. A Szentatya örömmel említette, hogy a püspökök közötti személyes kapcsolatok rendkívül szívélyesek és ez pozitív az egész albán nép számára társadalmi, ökumenikus és vallásközi szinten egyaránt. „Legyetek egyek Krisztussal kedves testvéreim az evangélium hirdetésében és az isteni titkok ünneplésében, tegyetek tanúságot az egyetemes egyházzal való kommúnióról – buzdította a Pápa az albán főpásztorokat.

A Szentatya az albán egyház gondjai között megemlítette az elvándorlók lelkipásztori ellátását, a súlyos paphiányt és a nehéz körülmények között szolgáló lelkipásztorok helyzetét. Végül örömmel nyugtázta, hogy az albán egyház nemrég egyezményt írt alá az állami hatóságokkal, abban a reményben, hogy ezzel hozzájárul az ország spirituális újjáépítéséhez, tekintettel arra, hogy egyház társadalmi tevékenységének mérlege rendkívül pozitív.

A Szentatya végül Mária, a Jó Tanács Anyja oltalmát kérte az albán egyházra és apostoli áldását adta az ad limina látogatást végző albán püspökökre. Albánia 3 és fél millió lakosának fele muzulmán, a katolikusok száma fél millió.