2008-05-20 17:35:15

Élő helyi egyház, gazdasági problémák - az albán püspökök a pápánál


XVI. Benedek pápa május 20-án, kedden délután hat órakor fogadta az albán püspöki konferencia tagjait, akik ezen a héten végzik ad limina látogatásukat a Vatikánban. A Szentatya elé járult többek között Angelo Massafra érsek, aki interjút adott rádiónknak.

Albániában a kereszténység ősidőkre nyúlik vissza, valószínűleg maga Szent Pál apostol hirdette ott az evangéliumot. Tény, hogy 58 évvel Krisztus halála után az albániai Durrës városának már püspöke volt. A negyedik században az egész ország fölvette már a kereszténységet, területén ötven püspöki székkel. Ma Albániának mintegy félmillió katolikus lakosa van két főegyházmegyében és három egyházmegyében. Ezekhez társul a dél-albániai apostoli adminisztráció a görög-katolikus hívekkel. A 3 millió kétszázezer fős összlakosság több mint fele iszlám vallású.

Ami a közelmúlt történelmét illeti, 18 év telt el a kommunista rezsim bukása óta: az egyház 55 évi üldöztetés és vértanúság után visszanyerte szabadságát. A vallásellenes terror első időszaka 1945 és 48 között folyt, amikor a katolikus intézményeket betiltották és többeket halálra ítéltek. Az állami ateizmus következtében kiutasították az országból az olasz szerzeteseket és tizenöt papot illetve világi hívőt meggyilkoltak. Az ötvenes évek közepétől a csend keserves időszaka jött el az egyház számára egészen a rezsim bukásáig. 1993-ban II. János Pál pápa apostoli látogatása nyomán az óvatos újjászületés jelei kezdtek mutatkozni. A másik fontos esemény Albánia számára négy évvel azelőtt, 1989-ben történt: az addig megtagadott honfitárs, Kalkuttai Teréz anya ekkor térhetett vissza először hazájába. Imádkozhatott családtagjai sírjánál és főként lehetővé tette, hogy a keresztények fölemeljék fejüket és egy szabad jövőben bízzanak.

A püspökök jelenlegi vatikáni látogatása alkalmat ad arra, hogy beszámoljanak a Szentatyának a helyi egyház örömeiről és nehézségeiről, bátorítást kapjanak tőle és kifejezzék iránta való hűségüket.
Angelo Massafra érsek rádiónknak elmondta, hogy köszönettel tartoznak a Szentszéknek az eddig kapott támogatásért. Emellett azonban most anyagi segítségre is számítanak, hiszen Albániában is érezhető a világgazdaság visszaesése. Nagy örömre ad okot, hogy a helyi egyház élő, a hívek lelkesek. Bárki, aki ellátogat templomaikba, meggyőződhet erről a megindító hittapasztalatról, missziós lelkületről, amit az európaiak már elveszítettek - magyarázta az albániai főpásztor.

2002-ben kezdődött a negyven albán vértanú boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza, amely a remények szerint még az idén lezárul. A helyi egyház előtt álló kihívások megegyeznek azokkal, amiket a pápa hangoztat és amelyek mindenkit érintenek: vagyis a szekularizáció, az azonnali meggazdagodás vágya, a külső és belső emigráció, a család problémái. Az albán püspöki konferencia egy pásztorlevelet készít a család és az élet témájáról. Fokozni kívánják az evangelizálást is, hogy a hívek szívükben valóban beleszerethessenek Krisztusba, és folyamatosan megtérjenek, ahogy azt az Úr kéri tőlünk - tette hozzá Massafra érsek.

Az albán társadalom növekszik és fejlődik. Az egyháznak a vallásközi és az ökumenikus párbeszédben is előrelépést kell mutatnia. A más felekezetű keresztényekkel való dialógus nyilvánvalóan halad előre. Skutari az elhagyatottság évei után kezdi fölvenni egy modernebb város képét és ez reményt ad az embereknek. Az is egyértelmű, hogy a katolikusoknak a társadalomban és a politikában is elkötelezetten kell munkálkodniuk a keresztény értékek alapján. Kihívást jelent az albán egyháznak a kapcsolat az ortodoxokkal és a muzulmánokkal is. Pár évvel ezelőtt fölmerült néhány probléma, de jelenleg jók a kapcsolatok, a tisztelet és a haladás jellemzi azokat - mondta még rádiónknak adott interjújában Angelo Massafra érsek.








All the contents on this site are copyrighted ©.