Élő helyi egyház, gazdasági problémák - az albán püspökök a pápánál
XVI. Benedek pápa május 20-án, kedden délután hat órakor fogadta az albán püspöki
konferencia tagjait, akik ezen a héten végzik ad limina látogatásukat a Vatikánban.
A Szentatya elé járult többek között Angelo Massafra érsek, aki interjút adott rádiónknak.
Albániában a kereszténység ősidőkre nyúlik vissza, valószínűleg maga Szent
Pál apostol hirdette ott az evangéliumot. Tény, hogy 58 évvel Krisztus halála után
az albániai Durrës városának már püspöke volt. A negyedik században az egész ország
fölvette már a kereszténységet, területén ötven püspöki székkel. Ma Albániának mintegy
félmillió katolikus lakosa van két főegyházmegyében és három egyházmegyében. Ezekhez
társul a dél-albániai apostoli adminisztráció a görög-katolikus hívekkel. A 3 millió
kétszázezer fős összlakosság több mint fele iszlám vallású.
Ami a közelmúlt
történelmét illeti, 18 év telt el a kommunista rezsim bukása óta: az egyház 55 évi
üldöztetés és vértanúság után visszanyerte szabadságát. A vallásellenes terror első
időszaka 1945 és 48 között folyt, amikor a katolikus intézményeket betiltották és
többeket halálra ítéltek. Az állami ateizmus következtében kiutasították az országból
az olasz szerzeteseket és tizenöt papot illetve világi hívőt meggyilkoltak. Az ötvenes
évek közepétől a csend keserves időszaka jött el az egyház számára egészen a rezsim
bukásáig. 1993-ban II. János Pál pápa apostoli látogatása nyomán az óvatos újjászületés
jelei kezdtek mutatkozni. A másik fontos esemény Albánia számára négy évvel azelőtt,
1989-ben történt: az addig megtagadott honfitárs, Kalkuttai Teréz anya ekkor térhetett
vissza először hazájába. Imádkozhatott családtagjai sírjánál és főként lehetővé tette,
hogy a keresztények fölemeljék fejüket és egy szabad jövőben bízzanak.
A püspökök
jelenlegi vatikáni látogatása alkalmat ad arra, hogy beszámoljanak a Szentatyának
a helyi egyház örömeiről és nehézségeiről, bátorítást kapjanak tőle és kifejezzék
iránta való hűségüket. Angelo Massafra érsek rádiónknak elmondta, hogy köszönettel
tartoznak a Szentszéknek az eddig kapott támogatásért. Emellett azonban most anyagi
segítségre is számítanak, hiszen Albániában is érezhető a világgazdaság visszaesése.
Nagy örömre ad okot, hogy a helyi egyház élő, a hívek lelkesek. Bárki, aki ellátogat
templomaikba, meggyőződhet erről a megindító hittapasztalatról, missziós lelkületről,
amit az európaiak már elveszítettek - magyarázta az albániai főpásztor.
2002-ben
kezdődött a negyven albán vértanú boldoggá avatási eljárásának egyházmegyei szakasza,
amely a remények szerint még az idén lezárul. A helyi egyház előtt álló kihívások
megegyeznek azokkal, amiket a pápa hangoztat és amelyek mindenkit érintenek: vagyis
a szekularizáció, az azonnali meggazdagodás vágya, a külső és belső emigráció, a család
problémái. Az albán püspöki konferencia egy pásztorlevelet készít a család és az élet
témájáról. Fokozni kívánják az evangelizálást is, hogy a hívek szívükben valóban beleszerethessenek
Krisztusba, és folyamatosan megtérjenek, ahogy azt az Úr kéri tőlünk - tette hozzá
Massafra érsek.
Az albán társadalom növekszik és fejlődik. Az egyháznak a vallásközi
és az ökumenikus párbeszédben is előrelépést kell mutatnia. A más felekezetű keresztényekkel
való dialógus nyilvánvalóan halad előre. Skutari az elhagyatottság évei után kezdi
fölvenni egy modernebb város képét és ez reményt ad az embereknek. Az is egyértelmű,
hogy a katolikusoknak a társadalomban és a politikában is elkötelezetten kell munkálkodniuk
a keresztény értékek alapján. Kihívást jelent az albán egyháznak a kapcsolat az ortodoxokkal
és a muzulmánokkal is. Pár évvel ezelőtt fölmerült néhány probléma, de jelenleg jók
a kapcsolatok, a tisztelet és a haladás jellemzi azokat - mondta még rádiónknak adott
interjújában Angelo Massafra érsek.