A Szentatya május 10-én fogadta közös kihallgatáson a MKPK tagjait az apostoli palotában.
A könyvtárteremben megtartott találkozón elsőként Erdő Péter bíboros köszöntötte olaszul
a pápát. A magyar püspökök római tartózkodásuk során fölkeresték Szent Péter és
Pál apostolok sírját, imádkoztak a négy pápai bazilikában, valamint látogatást tettek
az egyes vatikáni tanácsoknál és kongregációknál. Személyesen is találkozhattak a
Szentatyával, hálásak atyai támogatásáért és hitbeli megerősítésükért.
Erdő
Péter bíboros örömmel számolt be a Szentatyának arról, hogy a magyar hívek is megtartják
a Biblia évét, és máris növekedett érdeklődés tapasztalható: sokkal több Szentírást
vásároltak az emberek. Június elején néhány kiemelkedő protestáns személyiséggel együtt
az Országházban is kiosztják a Bibliát.
A magyar prímás beszámolt XVI. Benedek
pápának az élő zarándoklatokról, többek között Máriapócsra és Mátraverebély-Szentkútra.
Szólt a budapesti városmisszióról, amelyre a Szentatya elküldte Camillo Ruini bíborost,
római helynökét - ezért ma is nagyon hálásak a magyarok. A városmissziónak igen pozitív
a hatása: mintegy hatvan fiatalban ébredt fel az érdeklődés a papi hivatás iránt,
de a hívőknek és a nem vallásosaknak is bátorítást adott. A plébániákon megújult a
missziós és karitatív tevékenység.
Örömre ad okot az is, hogy növekszik Magyarországon
a szentek tisztelete. Az új boldogok között Erdő Péter megemlítette Apor Vilmos vértanú
püspököt, Batthyány-Strattmann Lászlót, valamint utolsó királyunkat, IV. Károlyt és
Salkaházi Sárát. Mielőbb az oltár dicsőségén szeretnénk tisztelni Meszlényi Zoltán
vértanú püspököt és Mindszenty József bíborost is - tette hozzá.
Sajnos a magyar
egyház és társadalom sem mentes a pesszimizmus és a csüggedés aggasztó jeleitől. A
demográfiai helyzet különösen drámai Magyarországon, ahol 1956 óta törvényes az abortusz.
A családok széthullása jól látható a válási adatokból, de az együttélések számának
növekedéséből is. A magyar püspököknek a közelmúltban tiltakozniuk kellett az együttélés
intézményének törvényesítése ellen, amely szerintük meggyengíti magát a házasság intézményét. A
közjó iránti érzék is elhalványodott - sorolta a problémákat a magyar prímás a Szentatyának.
A magyar társadalmat is az irányvesztettség, a döntésképtelenség jellemzi, hiányzik
a világról és az emberi életről alkotott átfogó kép és ezért a felelősségvállalás
érzése is.
A mai kor kihívásai között meg kell említeni a közép-kelet-európai
térség népeinek kiengesztelődését is. A nemzeti és etnikai kisebbségek emberi és kulturális
jogait lelkipásztori szinten is támogatni kell - hangsúlyozta Erdő Péter. Katolikusként
kötelességünk az emlékezet megtisztítása. Ennek szellemében került sor a kiengesztelődés
gesztusára 2006-ban a szlovák és a magyar püspöki karok között.
Beszéde végén
a bíboros szólt még a kultúra és a tudomány világával folytatott párbeszédről. A Pázmány
Péter Katolikus Egyetemen alkalmas hely arra, hogy a hit fényében kutassák a tudományos
igazságot.
2009-ben Budapest ad otthont a Tudományos Világfórumnak (World Science
Forum), amely kitűnő lehetőség lesz arra, hogy a résztvevő tudományos akadémiák képviselőivel
párbeszédet folytassanak - mondta még Erdő Péter bíboros XVI. Benedek pápához intézett
beszédében.