2008-05-05 12:34:01

Kiállítás Rómában a bollandisták gyűjteményéből - P. Szabó Ferenc SJ ismertetője


Rómában, a Pantheon tőszomszédságában lévő Santa Maria sopra Minerva templom kolostorában május 9-ig kiállítás tekinthető meg az ún. bollandisták legendás hírű, nagy történelmi értékeket hordozó tevékenységéről. Az általuk összeállított Acta Sanctorum – vagyis a szentek életére vonatkozó történelmi adatok gyűjteménye 67 kötetet foglal magába.
P. Szabó Ferenc ismertetője a német-alföldi jezsuiták nevéhez fűződő kezdeményezésről: RealAudioMP3

Világhírű egyháztörténet-írói vállalkozás a belga jezsuiták műve, a szentek életének kritikai feldolgozása, amely a XVII. században, Pázmány Péter korában kezdődött és a mai napig tart. A jezsuita kutatócsoport nevét a jezsuita Bolland(us) nevétől kapta, aki flamand rendtársa, Heribert Rosweyde történész elgondolását kezdte megvalósítani. Rosweyde 1607-ben vázolta tervét: Ennek 400. évfordulójáról nemzetközi kongresszuson emlékeztek meg Brüsszelben 2007 októberében. 18 fóliókötetre tervezte azt a sorozatot, amelyben a szentek legrégibb dokumentumainak felkutatásával, kritikai jegyzetekkel és kommentárokkal hiteles életrajzokat tesznek közzé. Megállapította ugyanis, hogy az addig létező szent-életrajzokban sok a legendás elem, sőt tévedések is vannak, kritikai érzéket nélkülöző ismeretlen szerzők állították össze őket.

Jean Bolland tehát a Rosweyde által összegyűjtött anyagot rendezte, és folytatta a kutatómunkát: olyan szenteket is feldolgozott művében, akikről akkor alig volt hagiográfiai irodalom, de talált róluk történeti feljegyzéseket. Bolland halála után két flamand jezsuita, Gottfried Henschens (Henschen) és Daniel Papebroch (von Papenbroek) folytatták a munkát: nem elégedtek meg a Bolland-féle szöveg-közléssel és jegyzetekkel, hanem a szentek különböző életrajzait, életadataik időrendjét is közzétették kortörténeti magyarázatokkal. Papebroch sok hamis kéziratot is leleplezett. A 17. század vége felé heves támadást intéztek a kármeliták a bollandisták ellen, mert Jeruzsálemi Szent Albert életrajzában kétségbe vonták a rend szent Illésig visszavezetett eredetét. A bollandisták vállalkozását folytatták a belga jezsuiták egymást követő nemzedékei, egészen a jezsuita rend 1773-as feloszlatásáig. Ekkor a Brüsszel melletti cawdenbergi apátságba húzódtak vissza, de II. József 1786-ban feloszlatta őket. A francia forradalom pusztítása csaknem teljesen megsemmisítette a bollandisták munkáját, Napóleon azonban újra évjáradékot nyújtott a vállalkozáshoz. A rend 1814-es visszaállítása után 1837-ben Brüsszelben újraszervezték a bollandisták csoportját. Könyvtáruk a század folyamán 150 000 kötetre gyarapodott; van külön múzeumuk, levéltáruk, folyóiratuk: Analecta Bollandiana címmel. Nemcsak a szentek életrajzait közlik a kalendárium sorrendjében, hanem régi misszionáriusok leírásai nyomán megismertetnek távoli népek életével, korviszonyaival.


1958-ban megalakult a Bollandisták Társasága, amelynek jelenleg hat belga jezsuita a tagja.
Hogy némi fogalmunk legyen az óriási vállalkozásról, néhány adatot közlök a Lexikon für Theologie und Kirche új kiadása alapján:
Kiadványaik: 1) Acta Sanctorum; a) eredeti kiadás 68 kötet (jan. 1-től nov. 10-ig), b) velencei kiadás: 43 kötet (szept. 5-ig); c) párizsi kiadás: 60 kötet (okt. 12-ig és ehhez még egy kötet index.
2) Analecta Bollandiana, 1882-ben alapított folyóirat, hagiográfikus közlemények, az Acta Sanctorum újabb előkészületi munkálatai (4 kötet).
3) Subsidia hagiographica, 1910 óta közlik a segédanyagokat, 1993-ig 77 kötet jelent meg.

Befejezésül: Szakemberek szerint a bollandistákra vezethető vissza a modern földrajz- és néprajztudomány, valamint a művelődéstörténet. A protestáns E. Fuerter szerint a belga bollandisták alapították meg az első nagy történeti forráskritikai vállalkozást.
Ismeretes, hogy a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjában is érvényesült a történeti kritikai szemlélet: a liturgikus kalendáriumból elhagytak sok legendás elemet, bizonytalan hitelű szenteket. VI. Pál 1970-es rendelkezései szerint a zsolozsmáskönyv (breviárium)-szövegéből kimaradt minden, ami nem felel meg a történeti hűségnek. A szenteket bemutató olvasmány megújítása is azzal a célkitűzéssel történt, hogy lelki arculatukat és az egyház életére gyakorolt hatásukat hitelesen mutassák be. Kétségkívül a liturgikus reform során felhasználták a bollandisták négy évszázados kutatásait.









All the contents on this site are copyrighted ©.