Kiállítás Rómában a bollandisták gyűjteményéből - P. Szabó Ferenc SJ ismertetője
Rómában, a Pantheon tőszomszédságában lévő Santa Maria sopra Minerva templom kolostorában
május 9-ig kiállítás tekinthető meg az ún. bollandisták legendás hírű, nagy történelmi
értékeket hordozó tevékenységéről. Az általuk összeállított Acta Sanctorum – vagyis
a szentek életére vonatkozó történelmi adatok gyűjteménye 67 kötetet foglal magába.
P. Szabó Ferenc ismertetője a német-alföldi jezsuiták nevéhez fűződő kezdeményezésről:
Világhírű
egyháztörténet-írói vállalkozás a belga jezsuiták műve, a szentek életének kritikai
feldolgozása, amely a XVII. században, Pázmány Péter korában kezdődött és a mai napig
tart. A jezsuita kutatócsoport nevét a jezsuita Bolland(us) nevétől kapta, aki flamand
rendtársa, Heribert Rosweyde történész elgondolását kezdte megvalósítani. Rosweyde
1607-ben vázolta tervét: Ennek 400. évfordulójáról nemzetközi kongresszuson emlékeztek
meg Brüsszelben 2007 októberében. 18 fóliókötetre tervezte azt a sorozatot, amelyben
a szentek legrégibb dokumentumainak felkutatásával, kritikai jegyzetekkel és kommentárokkal
hiteles életrajzokat tesznek közzé. Megállapította ugyanis, hogy az addig létező szent-életrajzokban
sok a legendás elem, sőt tévedések is vannak, kritikai érzéket nélkülöző ismeretlen
szerzők állították össze őket.
Jean Bolland tehát a Rosweyde által összegyűjtött
anyagot rendezte, és folytatta a kutatómunkát: olyan szenteket is feldolgozott művében,
akikről akkor alig volt hagiográfiai irodalom, de talált róluk történeti feljegyzéseket.
Bolland halála után két flamand jezsuita, Gottfried Henschens (Henschen) és Daniel
Papebroch (von Papenbroek) folytatták a munkát: nem elégedtek meg a Bolland-féle szöveg-közléssel
és jegyzetekkel, hanem a szentek különböző életrajzait, életadataik időrendjét is
közzétették kortörténeti magyarázatokkal. Papebroch sok hamis kéziratot is leleplezett.
A 17. század vége felé heves támadást intéztek a kármeliták a bollandisták ellen,
mert Jeruzsálemi Szent Albert életrajzában kétségbe vonták a rend szent Illésig visszavezetett
eredetét. A bollandisták vállalkozását folytatták a belga jezsuiták egymást követő
nemzedékei, egészen a jezsuita rend 1773-as feloszlatásáig. Ekkor a Brüsszel melletti
cawdenbergi apátságba húzódtak vissza, de II. József 1786-ban feloszlatta őket. A
francia forradalom pusztítása csaknem teljesen megsemmisítette a bollandisták munkáját,
Napóleon azonban újra évjáradékot nyújtott a vállalkozáshoz. A rend 1814-es visszaállítása
után 1837-ben Brüsszelben újraszervezték a bollandisták csoportját. Könyvtáruk a század
folyamán 150 000 kötetre gyarapodott; van külön múzeumuk, levéltáruk, folyóiratuk:
Analecta Bollandiana címmel. Nemcsak a szentek életrajzait közlik a kalendárium sorrendjében,
hanem régi misszionáriusok leírásai nyomán megismertetnek távoli népek életével, korviszonyaival.
1958-ban megalakult a Bollandisták Társasága, amelynek jelenleg hat belga
jezsuita a tagja. Hogy némi fogalmunk legyen az óriási vállalkozásról, néhány
adatot közlök a Lexikon für Theologie und Kirche új kiadása alapján: Kiadványaik:
1) Acta Sanctorum; a) eredeti kiadás 68 kötet (jan. 1-től nov. 10-ig), b) velencei
kiadás: 43 kötet (szept. 5-ig); c) párizsi kiadás: 60 kötet (okt. 12-ig és ehhez még
egy kötet index. 2) Analecta Bollandiana, 1882-ben alapított folyóirat, hagiográfikus
közlemények, az Acta Sanctorum újabb előkészületi munkálatai (4 kötet). 3) Subsidia
hagiographica, 1910 óta közlik a segédanyagokat, 1993-ig 77 kötet jelent meg.
Befejezésül:
Szakemberek szerint a bollandistákra vezethető vissza a modern földrajz- és néprajztudomány,
valamint a művelődéstörténet. A protestáns E. Fuerter szerint a belga bollandisták
alapították meg az első nagy történeti forráskritikai vállalkozást. Ismeretes,
hogy a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjában is érvényesült a történeti kritikai
szemlélet: a liturgikus kalendáriumból elhagytak sok legendás elemet, bizonytalan
hitelű szenteket. VI. Pál 1970-es rendelkezései szerint a zsolozsmáskönyv (breviárium)-szövegéből
kimaradt minden, ami nem felel meg a történeti hűségnek. A szenteket bemutató olvasmány
megújítása is azzal a célkitűzéssel történt, hogy lelki arculatukat és az egyház életére
gyakorolt hatásukat hitelesen mutassák be. Kétségkívül a liturgikus reform során felhasználták
a bollandisták négy évszázados kutatásait.