XVI. Benedek beszéde a Pápai Társadalomtudományi Akadémia XIV. közgyűlésének tagjaihoz
„A közjó keresése: hogyan működhet együtt a szolidaritás és a szubszidiaritás” – címmel
zajlik a Vatikánban május 2-6. között a Pápai Társadalomtudományi Akadémia közgyűlése.
A világ különböző részeil érkezett kb. 50 akadémiatag idén a katolikus társadalmi
tanítás négy alapelve közötti kapcsolatot vizsgálja meg. Ezek az alapelvek a következők:
a személy méltósága, a közjó, a szubszidiaritás és a szolidaritás – kezdte beszédét
XVI. Benedek pápa. Ezek a kulcsfontosságú valóságelemek, amelyek az Evangélium és
a konkrét társadalmi körülmények közötti élő kapcsolatból alakulnak ki, keretet biztosítanak
azoknak a sürgető problémáknak a megközelítéséhez, amelyekkel a XXI. század hajnalán
az emberiségnek szembe kell néznie. A célkitűzések közé tartozik a javak egyenlőtlen
elosztásának csökkentése, az oktatás lehetőségeinek kiterjesztése, a fenntartható
növekedés és fejlődés elősegítése, valamint a környezetvédelem.
Hogyan működhet
együtt a szolidaritás és a szubszidiaritás a közjó érdekében úgy, hogy nemcsak tiszteletben
tartják az emberi méltóságot, de lehetővé teszi virágzását is? – tette fel a kérdést
a pápa. Az emberi méltóság az Isten képére és hasonlatosságára teremtett, Krisztus
által megváltott személy belső értéke. A közjót a társadalmi körülmények összessége
jelenti, amely lehetővé teszi a személy számára, hogy elérje közösségi és egyéni kibontakozását.
A szolidaritás arra az erényre utal, amely képessé teszi az emberi családot, hogy
teljesen osztozzon az anyagi és spirituális javak kincseiben. A szubszidiaritás pedig
a társadalmi tevékenységek koordinálása olyan módon, amely a helyi közösségek belső
életét támogatja.
Ezután a pápa a keresztények felelősségére hívta fel a figyelmet
a béke és az igazságosság érdekében folytatott munka terén, valamint visszavonhatatlan
elkötelezettségükre a közjó építésében. Ezek elválaszthatatlanok missziójuktól, amely
az örökélet ajándékának hirdetésére vonatkozik. Az örökéletre kapott ugyanis meghívást
minden ember Istentől.
A Pápai Társadalomtudományi Akadémia közgyűlésének
munkájára utalva a Szentatya hangsúlyozta, hogy az minden jóakaratú embert szolgál.
Ezzel párhuzamosan pedig ösztönzi a keresztényeket, hogy készségesebben vállalják
fel az állampolgártársaikkal való és az azok közötti szolidaritás növelését. Továbbá
cselekedjenek a szubszidiaritás alapelve szerint a családi élet, az önkéntes társulások,
a magánkezdeményezések és a közrend előmozdítása terén, amely elősegíti a társadalom
alapközösségeinek egészséges működését.
Az igazi szolidaritás a másik ember
egyenlő értékének elismerésével kezdődik. Akkor valósul meg, amikor életünket tudatosan
mások szolgálatába állítjuk – figyelmeztetett a Szentatya. Jézushoz hasonlóan tekintsük
magunkat kevesebbnek a másiknál, hogy szolgálhassuk szükségleteiben.
Az a
társadalom, amely tiszteletben tartja a szolidaritás alapelvét, megszabadítja az embereket
a csüggedtség és a reménytelenség érzésétől, biztosítva számukra a szabadságot, hogy
kapcsolatba kerüljenek egymással a kereskedelem, a politika és a kultúra területein.
Amikor a közjóért felelős személyek ráhangolódnak arra a természetes emberi vágyra,
amely a szolidaritáson alapuló autonómia, teret biztosítanak az egyéni felelősségnek
és kezdeményezésnek. De ami a legfontosabb, hogy teret adnak a szeretetnek, amely
mindig a legtökéletesebb út marad – emelte ki XVI. Benedek.
Beszéde végén
a Szentatya arra ösztönözte a Pápai Társadalomtudományi Akadémia közgyűlésének résztvevőit,
hogy járjanak elöl a szeretetben, amely felülmúlja és beteljesíti az igazságosságot
azáltal, hogy az emberiséget Isten igazi életébe vonja be.