Húsvét utáni hatodik
vasárnap első olvasmánya az Apostolok Cselekedeteiből vett részlet, amely elmondja,
hogyan szállt le a Szentlélek Szamária város híveire é hogy mily nagy volt az öröm
ebben a városban. Mi is megkaptuk már a Szentlelket, ezért merünk örülni.
A
második olvasmányban Szent Péter felhívja figyelmünket, hogy bátran válaszoljunk azok
kérdésére, akik reményünk alapjáról faggatnak bennünket. Ez az alap a Jézus Krisztusba
vetett hitünk, akit ugyan „test szerint megöltek, de lélek szerint életre kelt”.
A
fönti két olvasmány közös üzenete az új keresztény élet a Szentlélekben. Ehhez kapcsolódik
az evangéliumi szakasz, amelyben Jézus megígéri a Szentlelket.
„Nem hagylak
árván benneteket.” Mielőtt Jézus búcsút venne tanítványaitól, megígéri nekik a Szentlelket.
Figyeljük meg, hány különféle névvel illeti a Szentlelket Jézus: Vigasztaló, az Igazság
Lelke. A görög megnevezés azonban Parakletos. Sokféleképpen próbálták lefordítani
ezt a szót. Íme néhány javaslat: ügyvéd, vigasztaló, tanácsadó, segítő. Az eredeti
görög “Parakletos” olyan személyt jelent, aki az ügyfél mellett áll. A Szentlélek
tehát az, aki mindig mellettünk áll, aki oktat bennünket és figyelmeztet hibáinkra,
aki biztat bennünket és motivál, amikor elbizonytalanodunk, aki ösztökél bennünket,
hogy produkáljuk a legjobbat, aki véd bennünket és kiáll jogaink mellett, amikor bántalom
ér bennünket.
Miért van szükségünk a Szentlélek Úristenre? Azért, mert a Szentlélek
Úristen hét ajándék Istene. Az ő ajándékai: a bölcsesség, az értelem, a jótanács,
a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem. Milyen nagy szükség is
van erre a hét ajándékra: a szülőknek, a nevelőknek, azoknak az embereknek, akik országokat
vezetnek, hiszen az értelemre, a bölcsességre mindenkinek nagy szüksége van. Csak
kérni kell a Szentlélek Úristent és Ő megadja ezt nekünk. Ezért ígérte Jézus a Szentlelket.
Mi azonban nemcsak a megígért, hanem a már megkapott Szentlélek térerejében élünk.
Ennek vannak bizonyítható jelei, csak fel kell rájuk figyelni. Idézzük fel a Szentlélek
jelenlétének néhány leggyakoribb jelét.
A Szentlélek az értelem Lelke.
Isten igéjének megértése a Szentlélek műve. A Szentlélek segít minket abban, hogy
megértsük Isten szavát, de ehhez az is kell, hogy olvassuk a Szentírást. A középkorban
élt egy szent asszony, aki fejből tudta a zsoltárokat. Jó lenne ismét felfedezni a
zsoltárok szépségét, hiszen mindegyik alapvető emberi tapasztalatot tükröz: hálát
és imát, szorongást és örömöt, félelmet és boldogságot. Jó tudni, hogy amikor a Szentírást
olvassuk, sohasem vagyunk egyedül, hanem mindig mellettünk van a Szentlélek.
A
Szentlélek istengyermekségünk Lelke. Boldogan valljuk, hogy Isten gyermekei vagyunk
és a Szentlélek erejében nevezzük Istent Atyánknak. A Szentlélekben imádkozunk, vagy
ha kell, a Szentlélek imádkozik bennünk. Jó tudni, hogy amikor imádkozunk, sohasem
vagyunk egyedül, hanem mindig mellettünk van a Szentlélek.
A Szentlélek
az egyetértés Lelke. Az első hívekről azt mondták, hogy egy test és egy lélek
voltak. Ezt kívánjuk minden házasságra és családra is. Egységre törekszünk minden
közösségen belül. De ahol többen élnek együtt, a súrlódások és viszályok szinte elkerülhetetlenek.
Jó tudni, hogy amikor egyetértésre törekszünk, amikor viszályokat igyekszünk elsimítani,
akkor sohasem vagyunk egyedül, hanem mindig mellettünk van a Szentlélek.
A
Szentlélek a kitartás, az állhatatosság Lelke. A cél felé való menetelésnek vannak
buktatói. Minden életben vannak megpróbáltatások. Sokszor elfáradunk. De ha ismét
felkelünk és mégis tovább megyünk, akkor jó tudni, hogy sohasem vagyunk egyedül, hanem
mindig mellettünk van a Szentlélek.
A Szentlélek a megbocsátás Lelke.
Feltámadása után az Úr Jézus apostolaira lehelt és ezt mondta nekik, hogy vegyék a
Szentlelket és akinek megbocsátják bűneit, meg lesznek bocsátva. Jó tudni, hogy mind
bűnbánatunkban, mind jó szándékunkban, hogy másoknak megbocsássunk, sohasem vagyunk
egyedül, hanem mindig velünk van a Szentlélek.
És így sorolhatnánk tovább
a mindennapi élethelyzetek végtelen sorát, de a visszatérő motívum, a refrén mindig
ugyanaz: Jézus szinte anyaian gyengéd, biztató szavai: „Ne féljetek, nem hagylak benneteket
árván, sohasem vagytok egyedül, mindig és mindenütt mellettetek, veletek és bennetek
van a Vigasztaló Szentlélek Úristen.”