A Szentszék tisztázza a Nagypénteken a zsidókért mondott ima körüli félreértéseket

A Szentszék Sajtóterme pénteken közleményt bocsátott ki, amelyben „tisztázni” kívánja azokat a „félreértéseket”, amelyek miatt a zsidóság egyes csoportjai nemtetszésüknek adtak hangot. Sérelmezték az „Oremus pro Iudaeis”, vagyis a nagypénteki liturgiában a zsidókért mondott ima új formuláját, amelyet az 1962-es kiadású Római Misekönyv tartalmaz. Ez a szöveg egyesek szerint „nem áll összhangban a Szentszék hivatalos nyilatkozataival és megnyilvánulásaival, amelyek a zsidó népre és hitére vonatkoznak, és amelyek haladást jelentettek az elmúlt negyven évben a zsidók és a katolikus egyház közötti baráti kapcsolatokban”.

A most kiadott közlemény arról biztosítja az érdekelteket, hogy az „Oremus” – könyörgés – új formulájával, amellyel módosították az 1962-es Misekönyv egyes kifejezéseit, a Szentszéknek egyáltalán nem állt szándékában megváltoztatni a katolikus egyház zsidók iránti magatartását, amelyet az utóbbi időkben tanúsított, főleg a II. vatikáni zsinat tanításából, elsősorban a „Nostra aetate” k. nyilatkozatból kiindulva. XVI. Benedek pápa 2005. szeptember 15-én az izraeli főrabbinak mondott beszédében azt hangsúlyozta erről a dokumentumról, hogy az mérföldkövet jelentett a keresztények és a zsidó nép közötti kiengesztelődés útján.

A „Nostra aetate” k. nyilatkozat által tanúsított hozzáállás továbbra is fennáll. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az 1970-es Római Misekönyvben olvasható, zsidókért mondott ima ma is teljes mértékben érvényes és a katolikusok imájának rendes formáját jelenti. Az idézett zsinati dokumentum csakúgy, mint egyéb, a Szentírásra (Dei Verbum 14), vagy az egyházra (Lumen gentium, 16) vonatkozó állítások, leszögezik azokat az alapelveket, amelyekre a katolikusok és zsidók közötti kapcsolatok, a megbecsülés, a párbeszéd, a szeretet, a szolidaritás és az együttműködés épülnek.

Az egyház misztériumát fürkészve éppen a „Nostra aetate” emlékeztet arra a teljesen sajátos kapcsolatra, amely az Újszövetség népét spirituálisan Ábrahám leszármazottaihoz fűzi. Visszautasítja a zsidók iránti megvetés és diszkrimináció minden formáját, szilárdan elítéli az antiszemitizmus minden megnyilvánulását”. „A Szentszék – zárul a vatikáni sajtóterem közleménye – annak a reményének ad hangot, hogy ezek a pontosítások hozzájárulnak a félreértések tisztázásához. Ismételten leszögezi azt a kívánságát, hogy a zsidók és keresztények közötti kölcsönös megértés és megbecsülés terén az utóbbi években végbement előrehaladás még tovább fejlődik”.