XVI. Benedek pápa a vasárnapi Mária imádság alkalmából az Irgalmasság Anyja oltalmába ajánlotta a világ békéjének sorsát

A Szentatya vasárnap délben a Regina Coeli imádságot a pápák nyári rezidenciáján, Castel Gandolfóban imádkozta, ahol néhány napot pihenéssel tölt a fárasztó húsvéti szertartások után. Az imádság előtt mondott beszédében a Pápa az Irgalmasság vasárnapjáról elmélkedett. Isten Szolgája, II. János Pál a jubileumi szentév során, a 2000. évben határozta el, hogy a Húsvét utáni vasárnapot az Isteni Irgalmasságnak szenteljék, hagyományos neve, a Dominica in Albis, Fehérvasárnap mellett. Erre akkor került sor, amikor a Jézus irgalmas szeretetét buzgón hirdető 1938-ban elhunyt lengyel apácát, Fausztina Kowalska nővért szentté avatta. Az isteni irgalom az evangéliumi üzenetnek valóban a központi magvát alkotja. Isten már az Ószövetségben kinyilatkoztatta irgalmát, ám ez Jézus Krisztusban, a teremtő és megváltó szeretet megtestesülésében érte el teljességét. Az Ő irgalmas szeretete megvilágítja az egyház arcát is és megmutatkozik a szentségeken, főként a kiengesztelődés szentségén keresztül éppúgy, mint a közösségi és egyéni szeretet cselekedeteiben. Mindaz, amit az egyház mond és cselekszik Istennek az emberek iránti irgalmában jelenik meg. Amikor az egyház figyelmeztet az igazság eltorzítására, akkor ezt mindig az irgalmas szeretet sürgetésére teszi, hogy az embereknek életük legyen és bőségben. A világban az igazi béke, a különböző népek, kultúrák és vallások közötti béke is az isteni irgalmasságból forrásozik. Amint Fausztina nővér, úgy II. János Pál pápa is az irgalmasság apostola volt. 2005. április másodikán, azon a feledhetetlen estén, amikor II. János Pál örökre lehunyta szemét, éppen Húsvét második vasárnapjának vigíliája volt. Sokaknak feltűnt, a Máriának szentelt első szombat és az Isteni Irgalmasság ünnepének egybeesése. Valóban hosszú és sokszínű pápaságának ez volt a központi magva: egész küldetését Isten és az emberek szolgálatába állította. Ugyanebből az üzenetből fakad a világ békéje, amint Ő maga mondta 2002-ben, amikor megáldotta Krakkó-Lagiewnikiben az Isteni Irgalmasság nagyszabású szentélyét: „Isten irgalmán kívül nem létezik semmilyen más reményforrás az emberek számára.” II. János Pál és Szent Fausztina nővér üzenete egyaránt Krisztushoz, az isteni irgalmasság magasrendű kifejeződéséhez vezet el bennünket. II. János Pál azt az üzenetet bízta ránk, hogy szemléljük állandóan Krisztus arcát. A Szentatya emlékeztetett arra, hogy előde halálának 3. évfordulóján, április 2-án szentmisét mutat be. Ezzel a szertartással kezdődik Rómában az Isteni Irgalmasságnak szentelt első világkongresszus. „Bízzuk ezt a kongresszust az Irgalmasság Anyja égi pátfogására - mondta végül a Szentatya. Ő oltalmazza a világ békéjének nagy ügyét, hogy Isten irgalma megtegye azt, amire az emberi erő egyedül nem képes és töltse el a szíveket a párbeszéd és a kiengesztelődés bátorságával. A Szentatya ezután elimádkozta a Mennyek Királynéját a Castel Gandolf-i Pápai Palota udvarán nagy egybegyűlt hívekkel, majd különböző nyelveken köszöntötte őket. Olaszul megemlékezett Celestina Donati nővérről, a Kalazanci Szent József Szegény Leányai kongregáció alapítójáról, akit éppen ezen a napon iktatott a boldogok közé Firenzében a Szentté avatási kongregáció prefektusa. Ugyancsak olaszul a Szentatya nagy szeretettel köszöntötte az Isteni Irgalmasság római központjában, a Szentlélek templomban bemutatott szentmise résztvevőit. Ezt az ünnepi szertartást Tarcisio Bertone bíboros államtitkár végezte. A pápa végül Lengyelországba küldte köszöntését, azoknak a zarándokoknak, akik az isteni irgalmasság szentélyben gyűltek össze Krakkó-Lagiewnikiben az irgalmasság vasárnapján.