„A vértanúk szenvedése elvezeti Jézus egyházát az igazi győzelemre” – Zen Ze-Kiun
kínai bíboros nagypénteki keresztúti elmélkedése
"Amikor Őszentsége, XVI. Benedek pápa, Tarcisio Bertone bíboroson keresztül megkért,
hogy készítsem el az idei, Colosseumnál megtartandó Keresztút elmélkedését, egy percig
sem haboztam, hogy elfogadjam-e ezt a megbízatást" – írja bevezetőjében Joseph Zen
Ze-Kiun hongkongi bíboros. Világos volt számára, hogy ezzel a gesztusával a Pápa tanúsítani
akarta figyelmét a nagy ázsiai földrész iránt. Azt akarta, hogy a kínai bíboros a
Colosseumhoz hozza el távoli ország híveinek hangját, akik hazájukban különösen nagy
áhítattal végzik a keresztúti ájtatosságot.
A Via dolorosa főszereplője kétségtelenül
Jézus Krisztus, mint ahogy ezt az evangéliumok és az egyház hagyománya bemutatják.
Krisztus mögé azonban nagyon sokan felsorakoztak már a múltban, és mögötte állnak
ma is, mint mi. Ezen az estén lélekben csatlakozzunk távoli testvéreinkhez, akik valószínűleg
jobban megélték testükben Jézus kínszenvedését. Az üldözöttek személyében Jézust
ismét letartóztatták, megrágalmazták, megkínozták, kigúnyolták, a földön vonszolták,
és vállára tették a súlyos keresztet, majd felszegezték rá, mint egy bűnözőt.
A
Colosseumnál Nagypénteken este jelen vannak a Szentatya és a hívek szívében a XXI.
század „élő vértanúi” - írja bevezetőjében Zen Ze-Kiun szalézi bíboros. Az üldöztetésre
gondolva azonban jussanak eszünkbe az üldözők is. „Amikor megfogalmaztam ennek az
elmélkedésnek a szövegét, nagy rémületemre észrevettem, milyen kevéssé vagyok keresztény.
Nagy erőfeszítésembe került, hogy megtisztítsam magam a kevéssé szeretetteljes érzésektől
azok iránt, akik szenvedést okoztak Jézusnak, és akik ma szenvedést okoznak testvéreinknek.
Amikor azonban szembenéztem bűneimmel és hűtlenségeimmel, magamat is az üldözők között
láttam. Ekkor mély bűnbánatot gyakoroltam és hálát adtam a megbocsátásért az irgalmas
Mesternek” – olvashatjuk a kínai bíboros szavait. „Kezdjük el tehát az elmélkedést,
énekeljünk és imádkozzunk Jézushoz és Jézussal együtt azokért, akik szenvednek neve
miatt, azokért, akik szenvedést okoznak Neki és testvéreinek, magunkért, bűnösökért,
akik olykor szintén üldözőivé válunk.”
Most kiemelünk néhány gondolatot Zen
Ze-Kiun kínai bíboros nagypénteki keresztúti elmélkedéséből.
Első állomás:
Jézus az Olajfák hegyén
Jézust halálos félelem, aggodalom és szomorúság töltötte
el. A három kiválasztott tanítvány elaludt, így egyedül imádkozott az Atyához. Ebben
a pillanatban mindennél erősebben megérezte a bűn keserűségét. XVI. Benedek pápa a
kínai katolikusokhoz intézett levelében emlékeztet a Jelenések könyvére. Szent János
apostol arról ír látomásában, hogy az emberi történelem könyvéről csak az áldozati
bárány veheti le a pecsétet. A világ olyan sok részén Krisztus Jegyese ma is az üldöztetés
sötét óráját éli át. Virrasszunk és kísérjük el Krisztus Jegyesét imáinkkal.
Negyedik
állomás: Péter megtagadja Jézust
Jézus, amikor Simon Pétert választotta ki
egyháza alapkövéül, bevonta az Apostolt üdvösség terve megvalósításába. Péter, amikor
a kinyilatkoztatás által megvilágosodva szólal meg, elismeri Krisztust, az élő Isten
Fiát. Amikor azonban pusztán csak saját értelmében és jóakaratában bízik, akadállyá
válik Jézus küldetése számára. Kevélysége arra készteti, hogy megtagadja Mesterét,
miközben alázatos bűnbánata megerősíti hitét. Jézus választása, hogy üdvösségműve
folytatását gyönge és sebezhető emberekre bízza, bölcsességét és hatalmát nyilvánítja
ki. Imádkozzunk az Úrhoz, hogy védelmezze az általa kiválasztottakat, hogy a pokol
kapui soha ne vehessenek rajtuk erőt.
Hatodik állomás: Jézust megostorozzák,
és töviskoszorúval megkoronázzák
A megkorbácsolás rettenetes büntetés volt
a római birodalomban. A szörnyű ostor, a flagellum, kitépte az áldozat húsát. Az emberi
szív továbbra is rettenetes kínzásokra képes. A lelki kínzások nem kevésbé fájdalmasak
a fizikai szenvedéseknél. Az áldozatok gyakran maguk is hóhérokká válnak. Van-e értelme
a sok szenvedésnek? Jézus az, aki továbbra is összegyűjt és megszentel minden szenvedést:
a betegekét, azokét, akik éhen halnak, akiket diszkriminálnak. A szenvedések között
felragyognak azok, amelyeket Jézus nevéért vállalnak. A vértanúk szenvedéséért áldd
meg egyházadat Urunk, hogy vérük új keresztények magvává váljon. Szilárdan hisszük,
hogy szenvedésük, még akkor is, ha a jelenben teljes kudarcnak tűnik, elvezeti Jézus
egyházát az igazi győzelemre. Urunk, adj kitartást üldözött testvéreinknek! – hangzik
Zen-Ze-Kiun bíboros imája.
Hetedik állomás: Jézus vállára veszi a keresztet
A
kereszt, a kereszténység jelképe, gyalázatos büntető eszközből a győzelem dicsőséges
lobogójává vált. Vannak bátor ateisták, akik készen állnak arra, hogy életüket
feláldozzák a forradalomért: átölelik a keresztet Jézus nélkül. A keresztények között
vannak olyan ún. „ateisták”, akik valóban akarják Jézust, de a kereszt nélkül. Jézus
nélkül a kereszt elviselhetetlen. A kereszt nélkül pedig nem állíthatjuk, hogy Jézussal
vagyunk. Öleljük át a keresztet, öleljük át Jézust és Jézussal együtt öleljük
át minden szenvedő és üldözött testvérünket. A nagy szentek – írja elmélkedésében
Zen Ze-Kiun bíboros – mélyen átérezték a kereszt üdvözítő értékét. Imádkozzunk az
Úrhoz, hogy válaszoljunk felszólítására, vegyük magunkra keresztünket és kövessük
Őt. Az Úr a Keresztet mindnyájunk számára méretre szabta.
A kínai bíboros
emlékeztet arra a jelenetre, amikor II. János Pál pápa felment a litvániai „Keresztek
dombjára”, ahol minden egyes keresztnek története van: a fájdalom és az öröm, a megaláztatás
és a győzelem, a halál és a feltámadás története. Jézus nem azt választotta, hogy
élve leszálljon a keresztről, hanem azt, hogy feltámadjon a sírból.
Ez a valódi
halál, a valódi csönd ideje. Isten Szava három napon át hallgat. Nem tehetünk mást,
mint várakozunk a véget nem érőnek tűnő három napon át. Urunk, tégy minket kitartóvá,
hogy a csönd egyháza mellett álljunk, és elfogadjuk, hogy a búzamaghoz hasonlóan meghaljunk.
Add, hogy mindig meghalljuk szavad: „ne féljetek, én legyőztem a világot. Én veletek
vagyok minden nap, a világ végéig”.