Kultúraközi párbeszéd az emberi jogokról - Szentszéki állandó megfigyelő felszólalása az ENSZ emberjogi tanácsa ülésén

Az a feladat, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben a személy kibontakozhat jogtalan diszkrimináció nélkül – fogalmazott Silvano Tomasi érsek a március 18-i genfi ülésen. A vallásszabadság sok értelemben egy ilyen fajta környezet jelképe, amely fenntartja az egyes személyeket és a közösséget is.

A szentszéki misszió háláját és elismerését fejezte ki az Emberjogi Tanács kezdeményezése kapcsán, amely szerint eszmecserére kerül sor annak érdekében, hogy eljussanak az emberi jogok eredetéhez. Közös kiindulási pontot kell keresni. Ha a személy és a belőle fakadó méltóság az emberi jogok alapja, akkor jó alapról elindulva tudunk közösen előrehaladni.

A személyre való összpontosítás nem igazolhatja az individualizmust – figyelmeztetett a Szentszék megfigyelője A személy csak a másokkal való kapcsolatában válhat individualistává. Ez a folyamat a természetes családban kezdődik el. A kötelezettségek és a felelősségek nem választhatóak el egymástól. Minden egyes joghoz kapcsolódik egy kötelesség. Ezek kölcsönhatásában és a közjó keresésében formálódnak és találnak védelemre a közösségek.

Majd az érsek két kérdést vetett fel vizsgálat tárgyául: hogy a személy jogainak forrása, ahogy azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mutatja, hogyan jelent biztosítékot a közösség számára; valamint, hogy a közjó keresése, amely felöleli a társadalmi, civil, kulturális, gazdasági jogokat, hogyan lehet a célja az emberi jogok fejlesztésének. Ezek megvitatása utat nyithat a gyümölcsöző párbeszéd felé, amely túllép az akadályokon, elősegíti a kiengesztelődést és a békés együttélést – zárta beszédét a Szentszék állandó megfigyelője, aki küldetését az ENSZ genfi székhelyű intézményeiben végzi.