„Chiara Lubich Krisztus illatát terjesztette a földön” – mondta Tarcisio Bertone bíboros
Kedden délután három órakor kezdődött Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom március 14-én
elhunyt alapítónőjének temetési gyászmiséje, amelyet Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni
államtitkár mutatott be a római Falakon kívüli Szent Pál pápai bazilikában.
A
szertartáson csaknem 40 ezren vettek részt Olaszországból, Európa számos országából
és a többi világrész képviseletében. A 36 fős magyar küldöttséget Kiss Imre szeged-csanádi
püspöki helynök vezette. A csoport négy pap tagja koncelebrált azon a szentmisén,
amelyet kedden délelőtt Rocca di Papa-ban, Chiara Lubich ravatalánál mutattak be.
Az elmúlt napokban szakadatlanul érkeztek a látogatók a Fokoláre Mozgalom nemzetközi
központjába, hogy leróják tiszteletüket a Mária Műve mozgalom alapítónője előtt. Közöttük
volt Stanislaw Rylko bíboros, a Világiak Pápai Tanácsának elnöke, Andrea Riccardi,
a Sant’Egidio Közösség alapítója, Alois testvér, a Taizéi Közösség perjele.
Kedden
délután háromnegyed kettőtől a hívek elmélkedéssel és énekekkel készültek a gyászszertartásra.
Chiara Lubich koporsóját nem sokkal fél három előtt ravatalozták fel a római Falakon
kívüli Szent Pál bazilikában. A liturgia megkezdése előtt a különböző keresztény felekezetek
és más vallások képviselői vettek végső búcsút a Fokoláre Mozgalom alapítónőjétől.
A szertartáson 16 bíboros, 40 püspök és több száz pap koncelebrált. Jelen
voltak az olasz politikai élet vezető személyiségei, és annak a számos városnak a
polgári hatóságai is, amelyek Chiarát tiszteletbeli polgárukká választották.
Az
egyházi mozgalmak és közösségek között voltak a Sant’Egidio, a Chemin Neuf, a Comunione
e Liberazione vezetői. A szertartáson képviseltette magát az Egyházak Ökumenikus Tanácsa,
az ortodox és evangélikus egyházak. Chiara Lubich temetésén részt vettek zsidó, muzulmán,
valamint buddhista személyiségek is.
A szertartást az olasz televízión kívül
közvetítették brazil, amerikai, francia, cseh, spanyol és libanoni csatornák is.
Chiara
Krisztus illatát terjesztette a földön – mondta a szertartás elején Bertone bíboros.
Homíliájában megállapította: Chiara Lubich élete szeretethimnusz volt Istennek, a
Szeretet Istenének. Csak az isteni Szeretet tesz képessé minket arra, hogy újabb szeretetet
ébresszünk, hogy szeressük még ellenségeinket is. Ez a kereszténység újdonsága, ez
az Evangélium lényege.
A XX. századot végigkísérték az isteni szeretet ragyogó
csillagai – mondta a bíboros. Erre a századra nemcsak a technika és a tudomány csodálatos
találmányai, a gazdasági haladás miatt kell majd emlékezni – amelyek egyébként nem
szüntették meg, sőt még csak fokozták a javak igazságtalan elosztását. Nemcsak a békéért
tett erőfeszítések miatt emlékeznek majd a XX. századra, amelyben rettenetes bűnöket
követtek el az emberiség ellen.
Az elmúlt évszázad tele volt ellentmondással,
de az a korszak volt, amelyben Isten számos hősies férfit és nőt hívott életre, akik
enyhítették a betegek és szenvedők fájdalmát, akik osztoztak a kicsinyek, szegények,
kisemmizettek életében, a szeretet kenyerét osztogatva, amely meggyógyítja a szíveket,
kitárja az értelmet az igazságnak, visszaadja a bizalmat az erőszak, az igazságtalanság,
a bűn által megtört életeknek. Ebben az évszázadban új egyházi mozgalmak is születtek.
Ezek között foglalja el helyét sajátos karizmájával Chiara Lubich, a Fokoláre Mozgalom
alapítónője. Csöndes és alázatos magatartás jellemezte, annak szentelte életét, hogy
a szívekben meggyújtsa az isteni szeretet lángját. A mozgalom tagjai arra kötelezik
el magukat, hogy megéljék az Evangéliumot, amely a leghatékonyabb és leghatásosabb
társadalmi forradalom. Ebből születtek az új családok, az új humanizmus, a Cittá Nuova
könyvkiadó, a loppiano-i és egyéb központok, amelyek a különböző földrészeken tesznek
tanúságot, mint például az „Isten önkéntesei”. Bertone bíboros méltatta Chiara Lubich
ökumenikus nyitottságát, a gyermekek, fiatalok között végzett munkáját.
Mariapoli,
- Mária városa – azért adta Chiara ezt a nevet a castelgandolfói központnak, mert
számára a Szűzanya volt az a legértékesebb kulcs, amely révén beléphetünk az Evangéliumba.
Máriának ajánlotta Művét, amely ezáltal „a földön marad, mint a másik Mária” – mondta
Chiara. Bertone bíboros emlékeztetett Chiara szavaira, miszerint az Úr elé kerülve
így válaszol majd kérdésére: „az én nevem KÖSZÖNET. Köszönök Uram mindent és örökre”.
Végül a Chiara által is oly annyira óhajtott egység szavaival zárta homíliáját:
„Chiara álma legyen szüntelen kívánságunk. „Hogy egyek legyenek, hogy a világ higgyen”.
Chiara Lubich földi maradványait a gyászszertartás után a Rocca di Papa-i
központ kápolnájában helyezték örök nyugalomra.