2008-03-11 16:45:12

Az Opus Dei személyi prelatúra alapításának XXV. évfordulója


Március 10-én, hétfőn délelőtt a Szent Kereszt Pápai Egyetem II. János Pál aulájában tanulmányi napot tartottak a negyedszázados évforduló alkalmából. Egyházi szakértők és személyiségek gyűltek össze, hogy elmélyítsék az első személyi prelatúra teológiai és jogi jelentését.
Isten Szolgája, II. János Pál 25 évvel ezelőtt „Ut sit” k. apostoli konstitúciójával alapította az Opus Dei személyi prelatúrát a II. Vatikáni zsinat által teremtett lehetőség nyomán azzal a céllal, hogy elősegítse az egyház evangelizáló tevékenységének dinamizmusát. A „személyi” jelző azt jelenti, hogy a prelátus joghatósága nem korlátozódik egy meghatározott földrajzi területre, hanem különböző egyházmegyékhez tartozó hívekre vonatkozik, akiknek sajátos lelkipásztori ellátásra van szükségük. Ezek a hívek tehát tagjai egyrészt annak az egyházmegyének, amelynek területén laknak, és egyben a személyi prelatúrának is.

Camillo Ruini bíboros, a Pápa római helynöke a tanulmányi napot megnyitó beszédében köszönetét fejezte ki az Opus Dei prelatúrának azért a szolgálatáért, amelyet a világ minden egyházmegyéje számára végez, különös tekintettel Rómára.
A Prelatúra nagy hangsúlyt helyez a világi hívek képzésére, akik munkahelyükön, életállapotuknak megfelelően törekednek az életszentségre és végzik apostoli tevékenységüket.
Julián Herranz bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke az „Ut sit” k. apostoli konstitúció előkészítését idézte fel. A bíboros hangsúlyozta, hogy a pápai Bulla kidolgozásának folyamata arról tanúskodik, hogy II. János Pál mély kollegiális lelkülettel követte és irányította a Püspöki Kongregáció munkáit: 34 nemzet 2084 püspökével konzultált ebben a témában.

Javier Echevarría püspök, az Opus Dei prelátusa elmagyarázta, hogy a személyi prelatúra a legmegfelelőbb formája annak a lelkipásztori kezdeményezésnek, amely Szent Josémaría Escrivá nevéhez fűződik. 1928. október másodikán olyan intézményt hozott létre, amelynek tagjai „mindennapi keresztények”. Az a meggyőződés hatja át őket, hogy az emberi lét minden valóságát belülről kell átitatni a hittel. Ez vonatkozik a munkahelyre, a családi és társadalmi élet minden területére. A prelatúra így kíván hozzájárulni ahhoz, hogy helyreállítsa a hit és a konkrét evilági élet közötti összhangot.

A prelátus hozzátette: a képzés az Opus Dei legfőbb feladata. Ez teszi lehetővé, hogy azok a személyek, akik a prelatúrához kívánnak tartozni, jól képzett tudattal, keresztény módon, helyes döntéseket hozva cselekedhessenek szakmai, családi és társadalmi életükben.
Paul O’Challagan, a Pápai Szent Kereszt Egyetem Teológiai Fakultásának dékánja arra mutatott rá, hogy az Opus Dei elkötelezettségének sajátossága a zsinati tanításhoz viszonyítva nem az üzenet újdonságában áll, hanem abban, hogy a mű a gyakorlatban kívánja megvalósítani az egyház küldetését, amely egyben a prelatúra küldetése. Nincs sajátos tanítása, teológiája, mindössze az egyház egy kis részét alkotja, a hozzá tartozó hívek sajátossága pedig az, hogy cselekszenek.

A tanulmányi napok szervezője, Eduardo Baura professzor szerint az elmúlt
negyedszázad pozitív tapasztalatai alapján hasonló prelatúrák alapításával lehetne válaszolni egyéb időszerű lelkipásztori szükségletekre, különös tekintettel arra, hogy társadalmainkat egyre inkább a személyek mobilitása és a multikulturalitás jellemzi.








All the contents on this site are copyrighted ©.