XVI. Benedek pápa beszéde a Történelemtudományi Pápai Bizottság tagjaihoz

„Nincs miért félnünk a dokumentumok nyilvánosságra hozatalától” – a Szentatya XIII. Leó pápa híres szavaival emlékeztetett a Történelemtudományi Pápai Bizottság néven ismert vatikáni hivatal létrehozásának körülményeire. Leó pápa kora egyházellenes történetírásának kihívásaira válaszolva megnyitotta a Szentszék történelmi levéltárát és ugyanakkor bíborosi bizottságot hozott létre a történeti tudomány elősegítésére. A Pápa mélyen meg volt győződve arról, hogy az egyháznak csak a javát szolgálhatja az, ha valódi történelmét tanulmányozzák és leírják.

A Szentatya beszédében emlékeztetett arra, hogy ma a történetírás túl azon, hogy ellenséges a kereszténységgel és az egyházzal szemben, önmagában válságos időszakot él át. A természetfelettit kizáró pozitivista és materialista ideológia, amely a múlt század megrázó tapasztalatai ellenére, mértéktelenül felmagasztalta a technikai fejlődést, befolyásolja a társadalom széles rétegeinek az életről alkotott felfogását. A múlt így csupán sötét háttér, míg a jelent és a jövőt ragyogó ígéretként mutatják be. Ehhez kapcsolódik a földi paradicsom utópiája, amit az sem változtat meg, hogy ez az utópia csalárdnak bizonyult.

Ennek a mentalitásnak lett az áldozata a törtélelem és a vele foglalkozó tudomány. Ahol aktívan működnek ezek az ideológiák, ott elhanyagolják a történelmi kutatást, az egyetemeken és az iskolákban pedig a tanítást. Ebből olyan társadalom származik, amely elfelejti saját múltját és következésképpen nem rendelkezik a tapasztalat nyomán szerzett kritériumokkal. Az ilyen társadalom emiatt nem képes saját harmonikus túlélését megszervezni és közös jövőképet kialakítani és megvalósítani. A veszélyt még csak növeli az, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítanak a jelenkori történelemnek, főként amikor a kutatások a pozitivizmus és a szociológia módszerével történnek. Nem vesznek tudomást egész korszakok történelmi valóságáról, sok helyen csak a francia forradalom időszakától kezdik tanítani a történelmet. Mindennek elkerülhetetlen következménye egy olyan társadalom, amely nem ismeri saját múltját, nélkülözi történelmi emlékezetét és identitását.

Az egyház, amelyet a Teremtő Isten arra hívott meg, hogy védje az embert és az emberséget, szívügyének tartja az olyan kultúrát, amely a történelmi tudományok tényleges fejlődését szorgalmazza. Az egyház bár nem ebből a világból való, ebben a világban és ezért a világért él. Ami pedig kifejezetten az egyháztörténelmet illeti: feladata az, hogy kutassa és megvilágítsa a hit átadásának és befogadásának folyamatát, amely az egyház létének értelme. Kétségtelen, hogy az egyház ösztönzést kap döntései során a tapasztalatok és az emlékezetek több évszázados örökségéből. XVI. Benedek pápa végül a Történelemtudományok Pápai Bizottsága tagjait a Szentszék javára végzett nemes küldetésük folytatására buzdította. Legyenek mindig az igazi történelmi kutatás munkálói.