„A szekularizáció kihívásai az egyház számára és az egyházon belül” – a Kultúra Pápai Tanácsának plenáris ülése

Csütörtökön, március 6-án délelőtt megnyílt a vatikáni dikasztérium plenáris ülése, amelyen Gianfranco Ravasi érsek, a tanács elnöke bejelentette, hogy nemzetközi találkozót hív össze a következő témáról: „A fejlődéstan elméletei, a tudomány, a teológia és a filozófia találkozása”. A Kultúra Pápai Tanácsának védnökségével a római Pápai Gergely Egyetemen kerül sor az összejövetelre, a tudomány legkiemelkedőbb személyiségei, Nobel-díjas tudósok, valamint híres teológusok és nagy filozófusok részvételével. Ez lehetővé teszi majd, hogy mindnyájan kitekintsünk saját területünkről. A globalizáció egyrészt egyformává tesz bennünket, és el szeretné törölni önazonosságunkat. Másrészt különféle nemzetiségek, kultúrák – jogosan – meg akarják szilárdítani identitásukat. Arra törekszünk majd, hogy valóban megértsük a népek és kultúrák arculatát, kiindulva például a nagy ázsiai, afrikai, latin-amerikai kultúrákból. Ravasi érsek a humán tudományok közül a közgazdaságot emelte ki, rámutatva, hogy az nem pusztán pénzügyi kérdésekkel foglalkozik. Az is célja, hogy egy valóban igazságosabb társadalmat valósítson meg. Ezért a közgazdaságnak vissza kell térnie a kultúra területére, amely nem más, mint az ember elemzése.

Gianfranco Ravasi érsek, a dikasztérium elnöke a március 6-tól 8-ig tartó összejövetel témájáról szólva rádiónknak adott interjújában arra mutatott rá, hogy a szekularizáció alapvető törekvése a természetfeletti háttérbeszorítása. Megelégszik a konkrét, közvetlen, azonnal megtapasztalható értékekkel. Szükség van arra, hogy visszaszerezzük azokat a területeket, amelyek az emberi dimenzió sajátosságai. A főpásztor idézte Blaise Pascal francia filozófust, miszerint az „ember végtelenül felülmúlja az embert”. Utalt az emberi lét nagy kérdéseire, amelyek a misztérium, a természetfeletti, az isteni felé irányulnak. A keresztény közösségek kísértést érezhetnek arra, hogy az egyre inkább elvilágiasodó kultúrával szemben önmagukba zárkózzanak - mondta Ravasi érsek. Az evangéliumban azonban Jézus arra szólítja fel tanítványait, hogy éljenek ebben a világban, anélkül, hogy e világból valók lennének. Be kell tehát lépnünk a világba, anélkül, hogy elveszítenénk önazonosságunkat. Emeljük magasra értékeink fáklyáját, amelyek a szolidaritás, a szociális elkötelezettség, a jó és a rossz közötti különbség, az élet és halál, a túlvilág, a szeretet, az igazságosság, az élet értelmének nagy értékei. Az evangélium hirdetése ma nagy kihívást jelent, mert a világ már elszokott a lényeges szavaktól, a magatartásformák etikai megítélésétől. Az evangélium erőteljes hirdetése nélkülözhetetlen, ma egyfajta provokációt jelent. Sajnos nagyon nehéz megtalálni a megfelelő szavakat, amelyek a természetfeletti irányába mutatnak. Isten Szava olyan, mint az eső, amely gyakran megtermékenyítheti a banalitás, a felszínesség, korunk szekularizált világának pusztaságait – mondta rádiónknak adott interjújában Gianfranco Ravasi érsek, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke.