A jegyespárok felkészítése és a vegyes házasságok - a szófiai püspöki találkozó záró közleménye

Vasárnap zárult a bolgár fővárosban a délkelet-európai püspökök találkozója, amelyet az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezett. Az összejövetelre immár nyolcadik alkalommal került sor, amelyen ezúttal hét püspöki konferencia képviseltette magát: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Románia, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia (Szerbia, Macedónia, Montenegró illetve Koszovó és Metóhia tartomány főpásztorai) és Törökország. A találkozón jelen volt a bulgáriai apostoli nuncius (Giuseppe Leanza érsek) is. Az eseményt Christo Projkov szófiai apostoli exarcha, a Bolgár Püspöki Konferencia elnöke látta vendégül.

Az összejövetel központi témája a jegyesek házasságra való felkészítése és a házastársak lelki gondozása volt, különös tekintettel az ún. vegyes házasságokra, amelyek egy katolikus és egy ortodox hívő között jönnek létre, vagy pedig amelyek egy katolikus és egy meg nem keresztelt között köttetnek. A résztvevők felhívták a figyelmet, hogy a vegyes házasságok meglehetősen elterjedtek Délkelet-Európában, ami lehetőséget nyújt az ökumenizmus és a vallásközi párbeszéd megélésére, ugyanakkor azonban számos problémát is felvet. A katolikusok, ortodoxok és protestánsok közötti házasság a közös keresztény hit alapjára épül, viszont a házasság szentségéről nem egyezik meg a teológiai felfogás. A katolikusok és nem keresztények közötti házasságoknál - főleg muzulmánok esetén - fennáll a veszélye annak, hogy elvész a keresztény házastárs hite, vagy esetleg vallási közönybe süllyed, függés alakul ki a családtól, tiltásoknak vetik alá a nőt, elszigetelik saját nemzeti közösségétől, elveszíti identitását, és tanácstalanná válik a gyermeknevelésben.

A püspökkari elnökök szerint a jegyespárok felkészítése és a házastársak lelki gondozása a legkomolyabb válasz a családot és a vegyes házasságokat érintő kérdésekre. A délkelet-európai országokban a katolikus egyház diaszpórában él, ugyanakkor nagyrészt a kommunista rezsim örökségével küszködik, mely megkísérelte kiirtani a vallást. Ez a magyarázata annak, hogy a családpasztoráció gyerekcipőben jár, és hogy miért nincs olyan nagy érdeklődés a nagy volumenű tervek iránt, hanem inkább járható és hiteles utakat keresnek. Ebben a tekintetben délkelet-európai országok tapasztalati például szolgálhatnak a földrész többi helyi egyháza számára - olvassuk a Szófiában megtartott püspöki találkozó záró közleményében.