„Vigyétek el Krisztust a fiatalokhoz, küzdjétek le a középszerűséget, a elpolgáriasodást, a szekularizációt” – hangzik a Pápa buzdítása a szalézi rend tagjaihoz

A Szentatya Pascual Chávez Villanueva atya, legfőbb rendi elöljáróhoz intézett üzenetében, amelyet a március 3-án reggel megnyílt nagykáptalan alkalmából írt, az oktatás és az evangelizálás nagy kihívásait részletezte. Főleg ezen a két területen fejti ugyanis ki apostoli tevékenységét a szalézi család születésétől fogva.

„Mély lelkiség, kreatív vállalkozó szellemiség, apostoli dinamizmus, fáradhatatlan munkálkodás, lelkipásztori merészség” – a szalézi szerzetesek mindig tartsák szem előtt alapítójuk, Bosco Szent János megkülönböztető jegyeit és főleg azt, hogy fenntartás nélkül szenteljék magukat Istennek és a fiataloknak. Amikor valaki mindenről lemond, hogy az Urat kövesse, „ellentmondás jelévé” válik – hangsúlyozza üzenetében a Pápa. Az Istennek szentelt személy gondolkodási- és életmódja gyakran ellentétben áll a világ logikájával. Ez azonban vigaszt nyújt, mert arról tesz tanúságot, hogy életstílusa alternatívát jelent a kor kultúrájához képest. Éberen őrködjenek, hogy a szekularizáció ne éreztesse rendükben befolyását. A megszentelt élet liberális modelljét kiküszöbölve a szalézi szerzetesek egész életük középpontjába állítsák Isten és a testvérek iránti szeretetet.

Az evangelizálás a szalézi küldetés legfontosabb és elsődleges határvonala. A több vallású, illetve a szekularizált környezetekben új utakat kell találni, hogy megismertessék Jézus alakját, hogy megérezzék örökös vonzerejét, különös tekintettel a fiatalokra. Központi helyen álljon tehát Jézus Krisztus és evangéliumának hirdetése – írja üzenetében a Pápa. Ugyanilyen fontos a felhívás a megtérésre, a hit befogadására és az egyházba való beilleszkedésre.

A Szentatya üzenetében nagy helyet szentel az ifjúság körében végzett lelkipásztori munkának. Oktatás nélkül nincs tartós és mély evangelizálás, nincs növekedés és érlelődés, nem lehet előmozdítani a kultúrák párbeszédét.

A fiatalok mély vágyat éreznek a teljes élet, a hiteles szeretet, az építő szabadság iránt. Gyakran kell csalatkozniuk azonban elvárásaikban és azokat nem tudják megvalósítani. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy a fiatalok érvényre juttassák azokat az erőforrásokat, amelyeket önmagukban hordoznak, mint a dinamizmus, és a pozitív törekvések. Meg kell velük ismertetni az emberségben és evangéliumi értékekben gazdag életcélokat. Ehhez arra van szükség, hogy a nevelők kiszélesítsék oktatói elkötelezettségük területeit, figyelmet fordítsanak a szegénység új formáira, a felsőoktatásra, a bevándorlás jelenségére.

A fiatalok – írja a szalézi szerzetesekhez intézett levelében a Pápa, fogékonyak az igényes elkötelezettségekre, de hiteles tanúkra van szükségük. XVI. Benedek pápa elismerő szavakkal illeti a Pápai Szalézi Egyetem kutató és képző munkáját, ahol több közvetlen munkatársa végezte tanulmányait. Arra szólítja fel az intézményt, hogy járuljon hozzá az antropológiai kérdés központi problémájához. Széttöredezett és törékeny korunkban a spirituális élet egységét kell ápolni. A Szentírás olvasása, a mindennapos Eucharisztia jelenti a szalézi szerzetesek számára a spirituális élet világosságát és erejét – írja a Pápa. Arra buzdítja őket, hogy egyszerű, szegény, józan és puritán életet éljenek. Ez hozzásegíti őket, hogy megszilárdítsák hivatásukat a középszerűség, az elpolgáriasodás veszélyeivel szemben. Ezáltal közelebb kerülnek a szükséget szenvedőkhöz és a társadalom peremére szorultakhoz. Az üzenet végén a Pápa arra bátorítja a szalézi szerzeteseket, hogy legyenek egyre hihetőbb jelei Isten fiatalok iránti szeretetének, hogy az új nemzedékek valóban az egyház és a társadalom reményeivé váljanak.