“A vallás és a civil társadalom, kilátások katolikus részről és a zsidóság oldaláról” – nemzetközi kongresszus novemberben Budapesten

A Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottsága és a katolikus egyház zsidósággal folytatott vallásközi párbeszéd tanácsának nemzetközi kongresszusát november 9-12. között rendezik Budapesten. A korábbi 19 hasonló tanácskozás keretében többek között szociális kérdéseket vitattak meg: hogyan segíthetik katolikusok és zsidók együttesen a szegényeket, illetve hogyan nézzenek szembe közösen az AIDS problémájával Afrikában. Idén a magyar fővárost választották helyszínül, mert nyitni szeretnének a zsidósággal folytatott párbeszéd felé a kelet-európai régióban. A magyarországi kongresszus célja, hogy megvizsgálja a zsidó-katolikus párbeszéd helyzetét a kelet-európai országokban.

A katolikus egyház részéről a budapesti nemzetközi kongresszus szervezésének felelősét Norbert Hofmann szalézi atyát kérdeztük, aki a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsával együttműködő a zsidósággal való kapcsolatok bizottságának titkára. A következőket nyilatkozta a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének.

A katolikus-zsidó párbeszéd legfontosabb állomásairól elmondta, hogy a katolikus egyház a II. Vatikáni zsinat után, 1965-ben kezdett hivatalos párbeszédet a zsidó világgal. Azóta számos jelentős lépésre került sor. Ebben a folyamatban nemcsak a II. Vatikáni zsinat során kidolgozott, „Nostra Aetate” k. dokumentumnak van fontos szerepe, hanem a különböző püspöki konferenciák által kiadott szövegeknek is. A legfontosabbak azonban a tanúságtevők, mint egykor II. János Pál volt és ma XVI. Benedek.

A nemzetközi kongresszus résztvevőiről szólva P. Hofmann hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház részéről bevonják a tanácskozásba a helyi püspöki konferenciát. Erdő Péter bíboros már néhány hónappal ezelőtt beleegyezését adta és kijelölte a helyi szervezőt. Katolikus oldalról 25 résztvevője lesz a találkozónak, amelynek a felét a magyar katolikus egyház képviselői teszik ki. A másik felét a nemzetközi világ küldöttei jelentik majd az Egyesült Államokból, Izraelből, Franciaországból, Olaszországból és Németországból. Katolikus részről tehát szakértők, professzorok, bíborosok és püspökök vesznek majd részt a budapesti megbeszélésen.

Zsidó részről ugyanez történik. Bevonják a helyi zsidó közösséget, de érkeznek képviselők az Egyesült Államokból, Izraelből és a világ minden részéről. Tapasztalataink szerint egy ilyen konferencia után újabb ösztönzéseket kap a helyi párbeszéd a két fél között.

A megbeszélésekre egy konkrét témát választottak: “A vallás és a civil társadalom, kilátások katolikus részről és a zsidóság oldaláról”. Erről nagyon sokat lehet beszélni és szeretnének lendületet nyújtani a magyarországi helyzet és más kelet-európai országok számára a katolikus-zsidó párbeszéd elmélyítésére.

A problematikus pontokra utalva a zsidósággal való vallási kapcsolatok bizottságának titkára kiemelte a katolikus közösség helyzetét Izraelben. Ez ugyanis az egyetlen ország a földön, ahol a zsidóság van többségben és a keresztények elenyésző kisebbséget alkotnak. Jelenleg pl. politikai problémák állnak fenn a vízumok kiadása miatt.

Zsidó részről mindig nagyon fontos az antiszemitizmus elleni küzdelem. II. János Pál így fogalmazott: “az antiszemitizmus Isten és az egész emberiség elleni bűn”. A zsidó közösség tehát biztos lehet, hogy szövetségesre talált az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Az egyéb problémák között részükről felmerül XII. Piusz boldoggá avatásának kérdése vagy a tridenti latin mise nagypénteki rítusa, amelyben van egy ima, amely szerintük nem nagyon kedvező a zsidóságra nézve.

A közös elemeket illetően P. Hoffman rámutatott, hogy nagyon sok ilyen létezik. Spirituálisan és teológiai szempontból a kereszténységnek zsidó gyökerei vannak. Nem is lehet megérteni a kereszténységet a zsidó vallás nélkül. A legalapvetőbb dolog az egyetlen Istenbe vetett hit, de a Szentírások, mint Isten akaratának kinyilatkoztatásai, a tízparancsolat, az etika, az ember teljes értékű önmegvalósítása is idesorolható.

Arra vonatkozóan, hogy milyen különböző szinteken zajlik a zsidó-keresztény párbeszéd P. Norbert Hofmann elmondta, hogy számos ilyen területet lehet megjelölni. A dialógus a hétköznapok szintjén is zajlik. Minden püspöki konferenciának van egy ökumenizmusért és vallásközi párbeszédért felelős megbízottja. Végül az univerzális szint a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának munkája. Mivel Ázsiában nagyon kevés zsidó vallású személy él, ezért a legfontosabb párbeszéd az Egyesült Államokban, Izraelben és az európai országokban zajlik.