A Szentatya a vasárnapi Úrangyala elimádkozásakor felhívást intézett a szentföldi erőszak beszüntetéséért, a moszuli érsek szabadon bocsátásáért és a gyermekek védelméért

Nagyböjt negyedik vasárnapján XVI. Benedek pápa három erőteljes felhívást intézett a nemzetközi közösséghez: az emberrablók engedjék szabadon a moszuli érseket és az illetékesek vessenek véget a szentföldi erőszaknak. Utalással a tragikus halált halt két olasz kisfiú holttestének a napokban történt megtalálására, a gyermekek védelmében emelte fel szavát. Nagyböjt negyedik vasárnapjának evangéliumi szakaszát magyarázva arra buzdította a híveket, hogy ne váljanak soha az elvakult önzés prédájává.

A Szentatya a vasárnap déli Úrangyala imádkozása előtti beszédét a szenvedőkkel való szolidaritása hatotta át. Kifejezte lelki közelségét mindazokhoz, akik siratják elhunyt szeretteiket, akik a közel-keleti háború következményeitől szenvednek. A Pápa nagy szomorúsággal követi Rahho érsek, a moszuli káld főpásztor elrablásának drámai eseményét. Csatlakozott III. Emmanuel Delly bíboros felhívásához, hogy a főpásztort, akinek egyébként is gyenge egészségi állapota, mielőbb engedjék szabadon.

„Imádkozom a három fiatal lelki üdvéért, akiket meggyilkoltak, mert az érsek kíséretében voltak. Kifejezte továbbá lelki közelségemet az egész iraki helyi egyházhoz, különös tekintettel a káld egyházra, amelyet ismételten nagy csapás ért. Arra buzdítom a főpásztorokat és minden hívőt, hogy legyenek erősek és kitartók a reményben. A szeretett iraki nép sorsáért felelős személyek sokszorozzák meg erőfeszítéseiket, hogy minden érdekelt fél elkötelezettségének és bölcsességének köszönhetően helyreálljon a béke és a biztonság. Ne tagadják meg az iraki néptől a jövőt, amelyhez joga van” – hangzott a Pápa felszólítása.

Sajnos az utóbbi napokban az Izrael és a Gázai-övezet közötti feszültség is rendkívül súlyossá vált – állapította meg XVI. Benedek. Ezért ismételten sürgető felhívást intézett mind az izraeli, mind a palesztin hatóságokhoz, hogy feltétel nélkül állítsák meg az erőszak spirálját. Csak akkor lehet békés jövőben reménykedni a Szentföldön gyökerező mindkét nép fiatal nemzedékei számára, ha abszolút tiszteletben tartják az emberi életet, beleértve az ellenség életét is. A Pápa az egész egyházat arra szólította fel, hogy imádkozzon a Mindenható Istenhez: valósuljon meg a béke Jézus földjén. Továbbá konkrét tettekkel nyilvánítsa ki szolidaritását mindkét néppel, az izraeliekkel és a palesztinokkal egyaránt.

A Szentatya ezt követően a gyermekek védelmének témáját érintette. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt héten az olasz média nagy teret szentelt a Ciccio és Torre becenévre hallgató két kisfiú szomorú történetének. A 13 és 11 éves testvérek holttestére véletlenül bukkantak rá egy elhagyatott kút mélyén, 20 hónapig tartó hiába való keresés után. „Haláluk mélyen megrendített engem is, mint annyi családot és annyi embert” – mondta a Pápa, majd így folytatta: „Szeretném megragadni az alkalmat, hogy a gyermekek érdekében hallassam kiáltásomat: fordítsunk nagyobb gondot a kicsinyekre! Szeressük őket és segítsük növekedésüket. A szülőkhöz szólok, de az intézményekhez is. Felhívásomat a világ minden részén élő gyermekek érdekében intézem a közvéleményhez, különös tekintettel a legvédtelenebb, kiszolgáltatott és kihasznált gyermekekre. Minden gyermeket Jézus szívének oltalmába ajánlok, aki azt mondta: „hagyjátok csak a gyermekeket, …hogy hozzám jöjjenek”.

Az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében a Pápa Nagyböjt negyedik vasárnapjának evangéliumához fűzte elmélkedését. A vakon született meggyógyításának epizódja kapcsán kifejtette: A korlátokkal rendelkező, a szenvedés által megjelölt embert látván Jézus visszautasítja a kor előítéleteit, miszerint a vakság, vagy betegség az illető személy, vagy szülei vétkének következménye lenne. Ezzel szemben Isten akaratát hangsúlyozza, aki az embert az életre teremtette. Jézus kinyilatkoztatja, hogy azért jött el a világra, hogy ítéletet hozzon, hogy különválassza a meggyógyítható vakokat azoktól, akik nem hagyják, hogy meggyógyítsák őket, mert egészségesnek hiszik magukat. Az emberekben erős a kísértés, hogy biztonsági rendszert építsenek ki maguk körül egy ideológiából: maga a vallás is egy ilyen rendszer alkotó elemévé válhat, csakúgy, mint az ateizmus vagy a laicizmus. Ezáltal azonban saját önzésünk vakságának áldozataivá válunk – mondta a Pápa. Arra buzdította a híveket, hogy hagyják meggyógyítani magunkat Jézus által, aki Isten világosságát akarja nekik ajándékozni.

A vakon született meggyógyításával Jézus végrehajtja az új teremtés művét. A gyógyítás élénk vitát váltott ki kortársaiban, mivel szombaton történt és ezáltal Jézus – a farizeusok szerint – megszegte az ünnepnapra vonatkozó előírást. Az evangéliumi epizód végén mind Jézust, mind a vakot elűzik. Jézust, mert megszegte a törvényt, a vakot pedig azért, mert gyógyulása ellenére azt tartották róla, hogy bűnben született. Jézus azonban Isten élő hangját hallatja, aki nem más, mint gondviselő és bölcs Szeretet - mondta a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor a Szentatya.

Beszéde és a felhívások után a különböző világnyelveken fordult a Szent Péter teret megtöltő zarándokokhoz. Németül külön köszöntötte a Német-Magyar Kollégium hét templom zarándoklatán résztvevő diákokat és tanárokat. A középkorba visszanyúló hagyomány szerint Róma hét templomának felkeresése, mintegy 20-25 km-es gyalogos zarándokút után a résztvevők a Szent Péter téren a Pápával együtt imádkozzák el az Úrangyala imádságot.