A felvidéki magyar katolikusok helyzete az új egyházmegyékben - Karaffa János felsőtúri
plébános beszámolója
Karaffa János atya,
a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára műsorunk számára a következő
részletes ismertetőt állította össze:
A 2001-es népszámlálás alkalmával a szlovákiai
magyarok 65 százaléka, mintegy 372 ezer fő vallotta magát katolikus vallásúnak. Nagy
részük – mintegy kétharmaduk – a Pozsonyi-nagyszombati Főegyházmegyében élt.
A
régóta esedékes új egyházmegyei felosztásban az eddig 4 egyházmegye területén élő
magyar katolikusok immár 6 egyházmegyében vannak jelen. A felosztásnál az állami közigazgatáshoz
hasonlóan észak-déli irányban húzták meg a határokat. Az eddig nagyrészt egységes
tömbben elhelyezkedő magyar esperesi kerületek és plébániák most különböző egyházmegyékhez
tartoznak majd.
A Pozsonyi érsekségbe került a somorjai és szenci esperesi
kerület, míg a besztercebányai püspökséghez, ahol eddig nem voltak magyar hívek, csak
az ipolysági és nagykürtösi esperesség néhány magyar ajkú plébániája fog tartozni.
A nagyszombati egyházmegyében jelentős marad a magyar katolikusok száma, hiszen itt
maradt a dunaszerdahelyi, galántai, vágsellyei, komáromi és ógyallai esperesség, de
ott is a szlovák esperesi kerületek lesznek többségben. A nyitrai püspökséghez eddig
csak néhány zoboraljai magyar egyházközség tartozott, most oda csatolták az érsekújvári,
párkányi és zselizi esperesség nagyrészt magyar plébániáit, ám 12 szlovák esperesség
mellett, így még talán a 20 %-ot sem éri majd el a magyar hívek száma. A jelenlegi
püspökök közül csak Orosch János, nagyszombati segédpüspök beszéli a magyar nyelvet,
a pozsonyi, nyitrai, besztercebányai püspökök nem tudnak magyarul. Orosch püspök önként
felvállalta a felvidéki magyar katolikusok szolgálatot, s erre a Szentatyától is buzdítást
kapott. Ugynakkor nem kapott még olyan jogköröket, amelyek révén hivatalosan is felvállalhatná
a magyar katolikusok képviseletét. Tevékenységét a jelenlegi egyházmegyei felosztás
után csak a nagyszombati érsekség területén fejtheti ki majd.
Az egyházmegyék
kialakításánál a fő cél deklaráltan az volt, hogy a püspök közel legyen a híveihez,
és több személyes találkozóra kerüljön sor. Szeretnénk remélni, hogy ennek a célnak
érdekében mindegyik egyházmegyében, ahol magyarok is vannak, megfelelő szinten gondoskodnak
lelkipásztori ellátásukról. Ehhez szükség lenne magyar segédpüspökökre vagy helynökökre,
megfelelő jogkörökkel. Orosch püspök atyát, aki már sokat tett a katolikus magyarság
szolgálatában, meg kellene hivatalosan is bíznia a Szentszéknek vagy a Szlovák Püspöki
Karnak a magyar közösség ügyeivel.
1993-ban 53 ezer szlovákiai magyar katolikus
hívő aláírásával kérte magyar nemzetiségű püspök kinevezését, s ezt a kérésüket képviselőik
1995-ben személyesen is eljuttatták a Szentatyához. Tavaly a Pázmaneum Társulás is
eljuttatta ezirányú kérését XVI. Benedek pápához. 1990-ben megindult a Komáromi Imanapok
sorozata, s eddig 18 alkalommal imádkoztak a magyar katolikusok Komáromban magyar
papi, szerzetesi hivatásokért és magyar főpásztorért. Idén a Pázmaneum Társulás szervezésében
19. alkalommal imádkozunk majd Komáromban, Jó Pásztor vasárnapján magyar papokért
és főpásztorért.
„Kérjetek és adatik nektek!“ –mondja Jézus. Épp ezért az ima
mellett kérni fogjuk az illetékeseket, teljesitsék jogos kéréseinket, hogy ne árvuljon
el a nyáj Jó Pásztor nélkül.