2008-01-31 16:37:17

Szentmártoni Mihály SJ elmélkedése az évk. 4. vasárnapra


RealAudioMP3 A boldogságok tartós üzenete

(Szofoniás 2,3. 3,12-13; 1Kor 1, 26-31: Mt 5, 1-12a)

Évközi negyedik vasárnap olvasmányainak közös üzenete a boldogság. Szofoniás próféta az igazak boldogságát abban látja, hogy Isten felkarolja azokat, akik benne bíznak. Szent Pál a korinthusi híveknek azt üzeni, hogy boldogságuk alapját kiválasztottságuk képezi, nem pedig egyéni bölcsességük vagy gazdagságuk.

Az evangélium ismételten a Boldogságokat tárja szemünk elé. A teológusok szívesen hangoztatják, hogy a Boldogságok az evangélium lényege, az Isten és emberek közötti új szövetség szíve. Ebben a szövetségben, amelyet Jézus kötött az Atyával a mi nevünkben, arról kapunk bizonyságot, hogy Isten szereti az embert, mindig és minden körülmények között. Ez a gondolat lehet igen vigasztaló mindazok számára, akikkel mostohán bánik a sors, az élet, az emberek. Vigasztalhatja őket az a gondolat, hogy létezik egy világ, amelyben ők is boldogok lesznek.

Amikor Jézus megfogalmazta a Boldogságokat, hallgatói között ott voltak nemcsak a boldogtalanok, az éhezők, az üldözöttek, a szegények és betegek, vagyis az akkori világ boldogtalanjai, hanem a farizeusok és az írástudók is, akik viszont nagy hangon hirdették, hogy mindezek a csapások Isten büntetésének a jelei. Az igazi boldogság a gazdagságban, az egészségben és a népes családban mutatkozik meg, vagyis akiket Isten szeret, azoknak megad mindent a jó élethez. Nos, Jézus a Boldogságokkal megcáfolta a farizeusok tanítását, felborította értékrendszerüket.

A fönti megfontolások alapján a lelki írók hangoztatják, hogy a Boldogságok a keresztény életvitel tömör alaptörvényét képezik. Csakhogy pontosan itt adódik egy nehézség. Ha becsületesen beletekintünk a lelkünkbe, valószínűleg arra leszünk figyelmesek, hogy nemigen tudunk mit kezdeni a Boldogságokkal. Hogyan lehet azokat alkalmazni a mindennapi életre?
«Boldogok a szegények» - hirdeti Jézus. De ki akar szegény lenni? A szegénység önmagában nem érték. Vajon az Egyház nem küzd a szegénység ellen? Hogyan kívánhatjuk a szegénységet, amikor gyermekeinket iskoláztatni kell? Ezt pedig nem lehet sok pénz nélkül!
«Boldogok, akik éheznek» - folytatja tovább Jézus. Lehetséges ez? Vajon nem maga Jézus mondta, hogy szánja az éhező tömeget és hajlandó volt csodát tenni annak érdekében, hogy enni adjon az embereknek. Vajon az egyház nem emeli fel a szavát az éhség ellen a világban? A Miatyánkban napról napra a mindennapi kenyerünkért imádkozunk. Hogyan lehet boldog valaki, ha éhes?

«Boldogok, akiket üldöznek» - olvassuk tovább. Ki szeretne közülünk üldözött vadként élni, vajon nem küzd-e az egyház mindenfajta üldözés ellen? Vajon nem imádkozunk-e napról napra azért, hogy ne legyen több üldözés, faji, nemzeti és vallási diszkrimináció, hogy ne legyen éhség? Mit akart tulajdonképpen Jézus a Boldogságokkal, ezzel az újfajta logikával, amelyet nehezen értünk.
Próbáljuk megközelíteni a kérdést egy másik szemszögből. Ha visszatérünk egy pillanatra Szofoniás próféta buzdításához, felfigyelhetünk arra, hogy a Boldogságok gyökerét nem a jólétben, egészségben, gazdagságban, hatalomban, kell keresnünk, hanem Isten szeretetében. A próféta súlyos szavakkal bélyegzi meg azokat, akik biztonságukat nem Istenbe, hanem az emberekbe helyezik. Ellenben, boldog az az ember, akinek az Úr a biztonsága és vigasza. Ebben a prófétai szóban felismerjük a boldogságokat. Az ember nem lehet boldog Isten nélkül. Ehhez talán még csak annyit fűznénk hozzá, hogy ez az üzenet ma éppoly aktuális, mint Szofoniás próféta, vagy Jézus idejében volt. Ma ugyanis elterjedt az a mentalitás, amely szerint az embernek joga van arra, hogy megvalósítsa önmagát. Nem kell ehhez sem Isten, sem vallás, elég tudatosan menetelni a kitűzött cél felé. De a végén azt kell keserűen megállapítanunk, ha magunkat keressük, akkor csak magunkat találjuk meg, és ez nem elég ahhoz, hogy boldogok is legyünk.

A Boldogságokat tehát nem ok-okozati viszonyként kell értelmeznünk, hanem teológiailag. Nem azért boldog valaki, mert szegény, mert üldözik, mert igazságtalanságot szenved, hanem valaki lehet boldog akkor is, ha szegény, ha éhes, ha üldözik, de szíve Istenben van lehorgonyozva. Ez a Boldogságok evangéliumának tartós üzenete.








All the contents on this site are copyrighted ©.