A Leprások Világnapja – interjú Javier Lozano Barragán bíborossal

Január utolsó vasárnapján minden évben, immár 55-ször, a Leprások Világnapjára emlékezünk. A kezdeményezés a francia Raoul Follereau nevéhez fűződik. Az 1903 és 1977 között élt újságíró és költő, akit a leprások Apostolaként tisztelünk, 1967-ben hozta létre a nevét viselő szövetséget, amely e szörnyű betegségtől sújtott embereket segíti és védelmezi, különösen az afrikai országokban.

Javier Lozano Barragán bíboros, az Egészségügy Pápai Tanácsának elnöke kötetben gyűjtötte össze Raoul Follereau felhívásait, amelyeket 1961 és 77 között a fiatalokhoz intézett, és amelynek címe: „A szeretet háborúja”. Rádiónknak adott interjújában a bíboros a következő szavakkal idézte fel a leprások Apostolának alakját: „Raoul Follereau a leprásokban, ezekben a mindenki által magukra hagyatott személyekben, mindig felfedezte Jézus arcát.” Elsődleges jellemvonása a mindenki iránt érzett részvét volt, és ez a nyitottsága annak köszönhető, hogy lelke tökéletesen egyesült Jézussal. A lepra rettenetes csapás, amely évszázadokon át végigkísérte a történelmet és ma is sújtja az emberiséget – mondta a bíboros. Raoul Follereau tevékenységével sokakat magával ragadott, mintegy „felébresztve” lelkiismeretüket. Lozano Barragán bíboros, utalva az általa szerkesztett, most megjelent kötetre így folytatta rádiónknak adott interjúját:

„Mint ahogy a könyv előszavában írtam, Raoul Follereau-nak sikerült felébresztenie a fiatalokban az alapvető értékeket. Megértette velük, hogy azon túl, hogy a gazdagság felhalmozására törekednek, hogy keresik az élvezeteket és a hatalmat, mindenekelőtt arra van szükség életükben, hogy megosszák másokkal a szolidaritás nagy eszméit. Ez pedig elsősorban a betegek, főleg a mindenki által elfelejtett és sorsára hagyott személyek ápolását jelenti.”

Raoul Follereau szüntelenül erőteljes felhívással fordult a fiatalokhoz, hogy megtalálják életük valódi értelmét. Ez pedig nem más, mint a testvéreink iránti figyelem, különösen akkor, amikor rendkívül nehéz helyzetben vannak, mint például egy leprától szenvedő személy.
Lozano Barragán bíboros az évezredeken át bibliai csapásnak tekintett betegség mai helyzetéről szólva a következőket mondta rádiónknak adott interjújában:

„Ma még mindig nagyon magas a leprások száma, évente 220 ezren kapják meg a betegséget. Egyes országokban, mint például Európában – legalább is a statisztikák szerint – elmondhatjuk, hogy a leprát teljes egészében felszámolták. Afrikában a legutóbbi adatok 2005-ben több mint 45 ezer új megbetegedésről számolnak be, Brazíliában 41.952-en kapták meg a leprát, Kelet-Ázsiában, amely magába foglalja Indiát is, 201.635 volt az új megbetegedések száma. A leprát – emlékeztetett rá az Egészségügy Pápai Tanácsának elnöke – Nagy Sándor katonái hozták be Európába Ázsiából. A középkorban Európában valóban nagy csapást jelentett ez a kór, amely napjainkban továbbra is sújtja Afrikát, Ázsiában elsősorban Indiát, valamint Latin-Amerikában főleg Brazíliát – mondta rádiónknak adott interjújában Javier Lozano Barragán bíboros, az Egészségügy Pápai Tanácsának elnöke.

A Leprások 55. világnapja alkalmából a Raoul Follerau Barátainak Olasz Egyesülete (AIFO) az ország különböző városainak 800 terén osztotta ki vasárnap a „szolidaritás mézét”, azaz a szolidáris piacgazdaság mézes csuprait, hogy felhívja a közvéleményt a lepra csapására. Az AIFO több mint háromezer önkéntese, az alternatív kereskedelem előmozdítóival együttműködve találkozókat szervezett, amelyeken a lepra által sújtott országokban tevékenykedők tanúságtételei hangzottak el.