2008-01-14 13:15:32

Kalauz az Örök Város templomaihoz – a Santo Stefano Rotondo bazilika (2)


A „Roma Sacra” c. olasz művészettörténeti sorozat, amely az Örök Város templomait mutatja be, novemberi számát teljes egészében a Szent István vértanú nevét viselő körtemplomnak szentelte. A római Pápai Német-Magyar Kollégium tulajdonában lévő bazilika érintetlenül megőrizte a késő ókor, a pogányságból a kereszténységre való áttérés időszakának varázsát – állapítja meg a kalauz.

A templomnak számos magyar vonatkozása van, hiszen 1454-ben mellette épült meg a magyar pálosok rendháza. 1750-ben pedig Szent István király tiszteletére épült benne kápolna, amelynek helyreállításában a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is részt vesz.

A Róma Celio dombjára épült nagyszabású, méltóságot sugárzó bazilika, amely az első keresztény vértanú emlékét idézi, a nagy császári paloták közelében kialakult ókeresztény negyedben épült. Fontosságát az is jelzi, hogy mindössze 750 méter választja el az Üdvözítőnek szentelt és minden templom anyjaként számon tartott lateráni Szent János székesegyháztól. A münsteri egyetem és a római műemlék felügyelőség által a 90-es években végzett építészeti és régészeti kutatások lehetővé tették a bazilika eredetének, építése időpontjának azonosítását. Egyértelműen megállapították, hogy az épület keresztény bazilikaként született, amelyben két fő stílus fonódott össze, nevezetesen a kör illetve kereszt alakú alaprajz.

A közelmúltban végzett régészeti kutatások során talált kerámia, illetve két érme, amelyek a 461 és 465 között uralkodott Livius Severus császár korából származnak, arra a következtetésre indították az ásatást vezető Hugo Brandenburg német régészt – hogy az épület tervezésére és a kivitelezés megkezdésére az V. század második felében, az 50-es és 60-as évek között kerülhetett sor. Ezt igazolták az eredeti épületből származó fa tartógerendákon elvégzett vizsgálatok is, amelyek megerősítették a pápaság történetének fontos forrását képező „Liber Pontificalis” 468-483-as évekre vonatkozó feljegyzéseit.

Az ókereszténykor szakértője, Hugo Brandenburg professzor kutatásai szerint a 440 és 461 között uralkodott I. Leó pápa nevéhez fűződik a nagyszabású terv, amelynek kivitelezését valószínűleg az akkor hatalmon lévő (457-461) Maiorianus császár kezdte meg, majd utóda Livius Severus folytatta.

Az egyedülálló és kevéssé ismert bazilika magyar vonatkozása még a Szent István királynak szentelt kápolnán és azon túl, hogy Mindszenty József bíboros címtemploma volt, Lászay János gyulafehérvári kanonok, pápai gyóntató sírja (1523). Ezen olvasható a szállóigévé vált mondat: „Roma est patria omnium”, vagyis „Róma mindenki hazája”.








All the contents on this site are copyrighted ©.