A Szentatya vasárnap a Szixtusz-kápolnában megkeresztelt 13 újszülöttet A Pápa
beszéde a vasárnapi Úrangyala imádság alkalmából
„Legyetek gyermekeitek számára az Istenbe vetett hit első tanúi”. XVI. Benedek pápa
ezt a felhívást intézte 13 csecsemő szüleihez, akiket vasárnap délelőtt megkeresztelt
a Szixtusz-kápolna csodálatos környezetében. A Vízkeresztet követő vasárnap emlékezünk
ugyanis Urunk, Jézus Krisztus Jordán folyóban történt megkeresztelkedésére, mely ünnep
a karácsonyi időszak lezárását alkotja. Ebben az évben a Szentatya vatikáni alkalmazottak
újszülött gyermekeit keresztelte meg, összesen 13 kisbabát. A nyolc leány és 5 fiú
között volt egy rádiós kollégánk Leonardo, Pio nevű gyermeke is, aki 10 évig tartó
várakozás után örvendeztette meg szüleit világrajöttével. A megható szertartáson részt
vettek a kicsinyek szülei, a keresztszülők, a testvérek és - mivel a Szixtusz-kápolna
befogadó képessége korlátozott - a rokonság nem túl népes csoportja. Az élet és a
család e szép ünneplésének még nagyobb hangsúlyt adott a Szixtusz kápolna szárnyaló
éneke és a kicsinyek gőgicsélése. A Szentatya az ünnepi szentmise során elhangzott
szentbeszédében örömét fejezte ki azért, hogy a mostanival immár harmadszor szolgáltathatta
ki az első keresztény szentséget újszülötteknek, éppen azon a napon, amikor Urunk
megkeresztelkedésére emlékezünk. Ez az ünnep - mondta a Pápa – az általunk megvallott
hit egyik legszebb kifejezése, mert magában foglalja az emberi élet misztériumát,
amelyet az újszülöttek képviselnek és az isteni élet titkát, amelyet Isten ajándékoz
a keresztségben. Isten az élet és erről szólnak a Szixtusz-kápolna csodálatos freskói
is. A Pápa a szertartást annak a falnak a tövében álló oltárnál mutatta be, amelyre
Michelangelo az Utolsó Ítélet jelenetét festette. Maga a pápai liturgikus hivatal
jegyzékben magyarázta meg ennek a döntésnek az értelmét. „A szertartás bemutatására
az ősi oltárt választották, hogy ne kelljen módosítani ennek az építészeti remekműnek
a szépségét és harmóniáját.” Ez azt jelentette, hogy a Pápa a szentmise egy-egy részében
hátat fordított a jelenlévőknek és tekintetét a keresztre emelte, az egész közösség
magatartását is a feszület felé irányította. A szertartás nyelve azonban az olasz
volt és a VI. Pál pápa által a zsinat után bevezetett rendes misekönyvet használták.
A szentmise során így tehát ötvöződtek a II. Vatikáni Zsinat előtt és főként után
használt elemek. Homíliájában a Szentatya még hangsúlyozta, hogy egyedül a keresztség
révén kapunk új életet. Ez által válunk képessé arra, hogy személyes kapcsolatra lépjünk
a Teremtővel az egész örökké valóságra. Sajnálatos módon azonban az ember képes arra
is, hogy bűneivel egy második halált idézzen elő önmaga számára. A bűn által szakadék
jön létre az ember és Isten között, és ez a szakadék örökre elnyelhetne bennünket,
ha a Mennyei Atya nem nyújtaná ki felénk kezét. Íme ebben áll a keresztség misztériuma:
Isten üdvözíteni akart bennünket és ő maga ment el a halál szakadékának mélyére. Mindezt
azért tette, hogy az emberek, még azok is, akik olyan mélyre zuhantak, hogy már nem
látják a fényt, megfoghassák Isten kezét és újból megpillanthassák a világosságot,
amelyre születtek. Szívünk legmélyén mindannyian megsejtjük, hogy olyan életre vágyunk,
amely teljessé tesz bennünket és elvezet az üdvösségre. Az életnek ezt a teljességét
a keresztségben nyerjük el. Homíliájában a Szentatya a megkeresztelt 13 újszülött
édesanyjához és édesapjához fordulva arra kérte őket, hogy ébresszék fel kicsinyeik
szívében a hit, remény és szeretet teológiai erényeit, amelyek az új élet sajátosságai.
A szülők szeressék gyermekeiket és legyenek mindig jelen számukra, de főként imáikkal
támogassák őket életük minden szakaszában. Ahhoz, hogy ezek a kisfiúk és kisleányok
egészségesen és erőnlétben növekedjenek állandó gondozásra és figyelemre van szükségük.
Ám a legfontosabb mégis az, hogy ismerjék, szeressék és hűséggel szolgálják Istent
és elnyerjék az örök életet. „Kedves szülők, legyetek gyermekeitek számára az Istenbe
vetett hit első és igazi tanúi” – mondta végül a Szentatya az általa megkeresztelt
13 csecsemő szüleinek. A Szentatya a keresztség témájának szentelte az Úrangyala
imádság alkalmával mondott beszédét is, amelyre szokás szerint déli tizenkét órakor
került sor. A Pápa a Szent Péter téren egybegyűlt hívekhez intézve szavait arra kért
mindenkit, hogy törekedjen a keresztség ajándékának minél jobb megértésére és ehhez
kérte a Szűzanya oltalmát is. A Menekültek Világnapja alkalmából a Pápa elismeréssel
emlékezett azokra, akik segédkezet nyújtanak abban, hogy a menekültek beilleszkedjenek
az új környezetbe, segítsék őket, hogy találjanak munkát és gyermekeik iskolába járjanak.
„Arra kérem főként a keresztény közösségeket, hogy fogadják a fiatalokat és családjaikat
rokonszenvvel, próbálják megérteni sorsukat és megkönnyíteni társadalmi beilleszkedésüket”
– mondta végül a Szentatya, majd mindenkit Mária, az egész emberiség Édesanyja oltalmába
ajánlott.