A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció prefektusa a multikulturalizmus és a vallási sokszínűség kihívásairól

Az egyház nevelési missziója nemcsak a katolikus intézményekre terjed ki, hanem általában az iskolák világára. Ezért sürgős a lelkipásztori szolgálat elindítása az állami és a magán oktatási intézményekben egyaránt. A Katolikus Nevelésügyi Kongregáció szorgalmazza XVI. Benedek pápa javaslatát, amelyet az év végi hagyományos „Te Deum” bemutatása alkalmával mondott homíliájában fogalmazott meg. Ebben a Szentatya kiemelte, hogy el kell mélyíteni az iskolákban folytatott lelkipásztorkodás témáját.

Az Osservatore Romano vatikáni napilapnak adott interjújában Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció prefektusa kiemelte az iskolai lelkipásztori szolgálat nagy kihívásait: a multikulturalizmust és a vallási pluralizmust, a relativista, valamint a funkcionális kultúrát. A vatikáni dikasztérium vezetője szerint a katolikus vallásoktatás a legjobb lelkipásztori eszköz a kihívásokkal szemben.

A multikulturalizmus és a vallási sokszínűség egy ideje jelen van a katolikus iskolákban is, elég, ha Afrikára vagy Ázsiára gondolunk – fogalmazott a lengyel bíboros. A kultúrák találkozáskor a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet fontos eszköz lehet. De mindenekelőtt szükséges, hogy tudatában legyünk saját keresztény identitásunknak. Ezen a területen a katolikus iskoláknak nagy fontos formáló szerepe van. Ehhez kapcsolódóan a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció nemzetközi megbeszélést tervez március 27-én és 28-án a neveléstudományi intézetek nemzetközi katolikus társaságával és a katolikus egyetemek nemzetközi szövetségével.
A relativizmus pusztító jelensége nemcsak az etikai értékeket támadja meg, de a keresztény hitet is – hangsúlyozta Grocholewski bíboros. XVI. Benedek pápa többször utalt a helyzet súlyosságára a nevelésről szóló beszédeiben.

A harmadik nagy kihívásként a funkcionális kultúrát jelölte meg a bíboros. A Szentatya szólt arról, hogy Európában szinte mindenhol jelen van az a fajta kultúra, amely a pusztán gyakorlatias ésszerűségen alapul. Ez ellenzi a kereszténységet vagy hajlik a vallási és erkölcsi hagyományok kizárására. Ezért szükséges ma a hit fényében racionálisan kidolgozni számos megoldásra váró kérdést, amely a tudás és a fontos döntéshozatal terén jelentkezik.

Az iskolai pasztoráció ezen kihívásai előtt a keresztények képzése érdekében, valamint azért, hogy hatékonnyá váljon jelenlétük az iskolákban a keresztény antropológiából kell meríteni. Olyan módon kell ezt tenni, hogy a személy mindig a maga teljességében álljon a nevelési folyamatok középpontjában – mutatott rá Zenon Grocholewski bíboros, a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció prefektusa az Osservatore Romano vatikáni napilapnak adott interjújában.