A pakisztáni püspökök aggodalma az országban beállt helyzet miatt
Az ázsiai országot, csakúgy, mint a nemzetközi közvéleményt mélyen megrázta a Benazir
Bhutto ellenzéki vezető, volt miniszterelnök elleni halálos kimenetelű merénylet,
amelyet az Al-Qaida terrorszervezet vállalt magára. A Ravalpindiben elkövetett öngyilkos
merényletben a pakisztáni kormány által közölt hivatalos adatok szerint a politikuson
kívül még 16 személy vesztette életét, 56-an megsérültek. Benazir Bhutto temetése,
amelyen hatalmas tömeg vett részt, nem volt mentes feszültségektől és erőszakos tiltakozó
akcióktól. A merényletet követő utcai zavargásoknak, gyújtogatásoknak több mint 20
halálos áldozata van.
Megfigyelők szerint az ország válságba sodródhat, annak
ellenére, hogy Musarraf elnök megerősítette a január 8-án esedékes politikai választások
időpontját. A pakisztáni püspökök is megrendüléssel vették tudomásul a politikai gyilkosságot,
és mély aggodalmuknak adtak hangot az ország sorsát illetően. Anthony Theodore Lobo,
Iszlámábád-Ravalpindi főpásztora a következőket nyilatkozta Benazir Bhuttóról:
„A
demokratikus rendért küzdött. Ez a merénylet akadályt jelent a demokrácia felé vezető
úton. Benazir Bhutto azért küzdött, hogy Pakisztán szabad ország legyen, hogy eltávolodjon
az önkényuralomtól. Az volt a célja, hogy ha megnyeri a szabad választásokat, kormányozza
az országot. Ezért halála feltartóztatja a demokratizálódási folyamatot” – mondta
a pakisztáni püspök.
A dél-ázsiai ország püspöki konferenciája december 11-én
nyilvánosságra hozott közleményében minden keresztényt arra szólított fel, hogy imádkozzanak
Istenhez: adjon világos ítélőképességet mindazoknak, akiknek életbe vágóan fontos
döntéseket kell hozniuk. A főpásztorok aggodalmuknak adtak hangot az államelnök, Pervez
Musarraf által novemberben kihirdetett rendkívüli állapot miatt, amely komoly kétségeket
vetett fel az ország békés demokratizálódási folyamatát illetően.
Az ázsiai
országban a vallási tényező elsődleges helyen áll. A 156 millió lakos 95%-a muzulmán,
az iszlám Pakisztán államvallása. A keresztények képviselik a legnépesebb kisebbséget,
mintegy 2%-ot, a zsidó vallásúakkal együtt a „Könyv” követőinek nevezik őket, vagyis
egyes intoleráns epizódoktól eltekintve a muzulmánok legnagyobb része tisztelettel
van irántuk. Pakisztánban a 0,7%-ot kitevő katolikus hívek lelki gondozását 8 püspök,
142 egyházmegyei és 124 szerzetespap látja el, 784 a szerzetesnők száma.
Az
ország 1947-ben vált függetlenné, 1971-ben véres polgárháború után levált keleti része
a mai Bangladesh.