A Szentatya csütörtökön délelőtt fogadta Nicolas Sarkozy francia elnököt

A pápai kihallgatásról kiadott szentszéki közlemény arról tájékoztat, hogy a találkozó után a francia államfő megbeszélést folytatott Tarcisio Bertone vatikáni államtitkárral. Jelen volt Dominique Mamberti érsek, az államközi kapcsolatok titkára is.

A szívélyes légkörben lezajlott megbeszéléseken sorra vették az ország jelenlegi helyzetére vonatkozó, kölcsönös érdeklődést kiváltó témákat. Hangsúlyozták a katolikus egyház és a Francia Köztársaság közötti jó kapcsolatokat, valamint a vallások világban betöltött szerepét, különös tekintettel a katolikus egyházra.

Sajátos figyelmet fordítottak a nemzetközi helyzetre, mégpedig Európa jövőjére, a közel-keleti konfliktusra, egyes afrikai országok társadalmi és politikai problémáira és a túszok drámájára.

A megbeszélések végén a felek kölcsönösen kifejezték karácsonyi és újévi jókívánságaikat.

„Szentatya, Ön valóban kiválóan beszél franciául” – ezek voltak a francia államfő első szavai, amelyeket XVI. Benedekhez intézett. A találkozóra csütörtökön délelőtt 11 óra 11 perckor, a tervezettnél valamivel később került sor az Apostoli Palota Könyvtártermében.

A mintegy 25 perces pápai magánkihallgatást a protokollnak megfelelően az ajándékok kicserélése követte. Nicolas Sarkozy három könyvet nyújtott át a Szentatyának, közöttük „Az öröm” c. kötet antik kiadását, illetve a francia elnökkel készített interjú-gyűjteményt, amelynek címe: „A Köztársaság, vallások, remény”. XVI. Benedek pápasága érmével viszonozta az ajándékot.

Csütörtökön délután Nicolas Sarkozy-t a lateráni Szent János bazilika tiszteletbeli kanonokjává nevezték ki. Olyan kiváltságról van szó, amelynek eredet 1604-re, IV. Henrik francia király idejére nyúlik vissza. A francia államfőknek a mai napig joguk van a tiszteletbeli kanonok cím felvételére, mivel Franciaország, "az egyház idősebb lánya" királyainak utódai. A pápai bazilika, "minden templom anyja és feje" és Franciaország kapcsolatára emlékeznek minden év december 13-án, Szent Lúcia liturgikus ünnepén. A szertartást a Pápa bíboros helynöke mutatja be, Franciaország "boldogságáért és virágzásáért".

IV. Henrik (1553-1610) trónra léptekor, 1589-ben a katolikusok és protestánsok által mélyen mélyen megosztott birodalmat örökölt. Először a kálvinista felekezethez csatlakozott, majd a Pápa feoldozásával 1593-ban véglegesen áttért a katolicizmusra. 1598-ban kibocsátotta a Nantes-i Ediktumot, amely széleskörű vallásszabadságot engedélyezett a protentánsoknak, megszüntetve az ország kettéosztottságát.

IV. Henrik, hogy kifejezze elismerését a katolikus egyháznak a béke helyreállításáért, nagylelkű adományban részesítette a lateráni káptalant. Az adományt kísérő dokumentum különböző záradékai előírták, hogy IV. Henrik születésnapján, december 13-án, minden évben a bazilikában szentmisét mutassanak be Franciaország jólétéért.
A hagyományos liturgián jelen vannak többek között a Rómában tartózkodó francia bíborosok és a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjai.

Nicolas Sarkozy délután négy órakor érkezett meg a lateráni Szent János székesegyházba, ahol köszöntötte Camillo Ruini bíborost, a bazilika főpapját. A Franciaországért bemutatott igeliturgián a bíboros homíliát mondott, majd az államelnök megköszönte a hozzá intézett szavakat. A szertartáson azért imádkoztak, hogy Isten halmozza el kegyelmével és áldásával Franciaországot.
Az imaliturgia végén Camillo Ruini bíboros Mária, valamint Szent Johanna és Lisieux-i Szent Teréz, az ország védőszentjeinek közbenjárásáért fohászkodott. A szertartást, amelyet a római Pápai Francia Szeminárium kórusa kísért énekével, az ősi himnusz zárta: Isten, óvd meg Franciaországot – Domine, salvam fac Galliam.

Ezt követően a bazilika kanonokjainak Colonna kápolnájában került sor az ajándékok kicserélésére, majd a Lateráni Palota aulájában Nicolas Sarkozy hivatalos beszédet intézett a francia és olasz polgári méltóságokhoz, jelen voltak a sajtó képviselői is. A francia államfő lateráni látogatása csütörtökön délután negyed 6-kor ért véget.

Nicolas Sarkozy-t 2006. május 6-án választották meg a Francia Köztársaság 23. elnökévé. A magyar származású politikus az első francia államfő, aki a második világháború után született.