„Megújult hittel és reménnyel halad előre a japán helyi egyház” – interjú Peter Takeo
Okada tokiói érsekkel
A Japán Püspöki Konferencia elnöke a főpásztorok december 10-15-ig tartó ad limina
látogatását követően interjút adott a Fides missziós hírügynökségnek. Ebben emlékeztetett
rá, hogy a XVI. században Xavéri Szent Ferenc vitte el a távol-keleti országba az
evangéliumi jó hírt. Ezt követően sok évszázadon át a helyi katolikus közösségnek
üldöztetésben volt része, tagjai csak titokban élhették meg hitüket. Ma a keresztények
a 127 milliós nemzet lakosságának mindössze 1 %-át teszik ki, a katolikusok 0,4 %-ot
képviselnek.
A főpásztor arról számolt be, hogy sokan szimpatizálnak a katolikus
egyházzal, és szeretnének közelebb kerülni a keresztény hithez. Azonban a katekumenátus
hosszú időt vesz igénybe és nagy elkötelezettséget jelent, ezért nem egyszerű a japán
állampolgárok számára a keresztség felvétele. Ezért sokan, bár közel érzik magukhoz
a keresztény hitet, nem keresztelkednek meg. A helyi egyház jelenlegi legnagyobb kihívásai
közül a tokiói érsek a katolikus közösség nemzetközivé válását jelölte meg. A bevándorlók
nagy számban érkeznek főleg a Fülöp-szigetekről, Koreából, Kínából, Dél-Amerikából.
Ma a külföldi katolikusok száma Japánban mintegy 565 ezerre tehető, többen vannak
a japán híveknél. A külföldi hívek reményt jelentenek a helyi egyház számára, mert
magukkal hozzák mélyen gyökerező katolikus hagyományaikat, és azt megosztják a japán
hívekkel.
A japán helyi egyház tevékenységében fontos szerepet tölt be a képzés,
mind a papok, mind a világi hívők számára. A lelkipásztori célkitűzések között első
helyen áll a család, a társadalom alapsejtje, valamint a házasságra való felkészítés.
A család intézménye Japánban is válságba került, fontos tehát a valóban keresztény
családok megteremtése.
A hit inkulturációjával kapcsolatban Peter Takeo Okada
tokiói érsek utalt rá, hogy a japán társadalom középpontja a császári család. A császár
mindenki atyja. Ezért a helyi egyház kiváló kapcsolatokat tart fenn az uralkodóházzal.
A császárné katolikus iskolákban tanult, a tokiói Szent Szív Egyetem hallgatója volt.
Ez növeli a lakosság nagyra becsülését az egyház iránt. A nehézségekről szólva a főpásztor
elmondta, hogy a keleti mentalitás számára nehezen fordíthatók le az olyan elvont
fogalmak, mint „lényeg”, „tartalom”, vagy „személy”. A katolikusok egyébként összhangban
élnek az ország nagy többségét kitevő sintoistákkal és buddhistákkal. Arra a kérdésre,
hogy hogyan fogadta a japán helyi egyház a XVII. századi vértanúk boldoggá avatását,
az érsek a következőket mondta:
„Rendkívüli nagy öröm számunkra. A 188 vértanú
boldoggá avatására 2008. novemberében kerül sor Nagaszakiban. Hálásak vagyunk a Szentszéknek
azért, hogy elismerte a hitükért meghalt japánok vértanúságát. Biztosak vagyunk abban,
hogy a boldoggá avatás számunkra jó alkalmat jelent az evangelizálásra.”
A
japán alkotmánymódosításra vonatkozóan az ország püspöki konferenciájának elnöke hangsúlyozta,
hogy a helyi egyház védelmezi azt a törvénycikkelyt, amely leszögezi a vallások és
az állam különválasztását, az emberi jogokat, a lelkiismereti szabadságot. Kéri továbbá,
hogy maradjon érvényben az a törvény, amely szentesíti a háború maradéktalan elutasítását.
Olyan alkotmányt akarunk – mondta a főpásztor – amely nem teszi lehetővé, hogy Japán
bármilyen katonai küldetésben részt vegyen. A második világháborúban Japán mély sebeket
szenvedett el. Azóta békében él, és így kíván tovább haladni. Az ázsiai földrészen
a japán helyi egyház Korea példáját követi, ahol a katolikus közösség rendkívül virágzó
és dinamikus. Arra törekszik továbbá, hogy közeledjen a kínai testvéregyházhoz. Együtt
kíván működni minden ázsiai részegyházzal a földrész evangelizálása érdekében – mondta
a Fides missziós hírügynökségnek adott interjújában Peter Takeo Okada tokiói érsek,
a Japán Püspöki Konferencia elnöke.