2007-12-18 17:20:10

„Megújult hittel és reménnyel halad előre a japán helyi egyház” – interjú Peter Takeo Okada tokiói érsekkel


A Japán Püspöki Konferencia elnöke a főpásztorok december 10-15-ig tartó ad limina látogatását követően interjút adott a Fides missziós hírügynökségnek. Ebben emlékeztetett rá, hogy a XVI. században Xavéri Szent Ferenc vitte el a távol-keleti országba az evangéliumi jó hírt. Ezt követően sok évszázadon át a helyi katolikus közösségnek üldöztetésben volt része, tagjai csak titokban élhették meg hitüket. Ma a keresztények a 127 milliós nemzet lakosságának mindössze 1 %-át teszik ki, a katolikusok 0,4 %-ot képviselnek.

A főpásztor arról számolt be, hogy sokan szimpatizálnak a katolikus egyházzal, és szeretnének közelebb kerülni a keresztény hithez. Azonban a katekumenátus hosszú időt vesz igénybe és nagy elkötelezettséget jelent, ezért nem egyszerű a japán állampolgárok számára a keresztség felvétele. Ezért sokan, bár közel érzik magukhoz a keresztény hitet, nem keresztelkednek meg. A helyi egyház jelenlegi legnagyobb kihívásai közül a tokiói érsek a katolikus közösség nemzetközivé válását jelölte meg. A bevándorlók nagy számban érkeznek főleg a Fülöp-szigetekről, Koreából, Kínából, Dél-Amerikából. Ma a külföldi katolikusok száma Japánban mintegy 565 ezerre tehető, többen vannak a japán híveknél. A külföldi hívek reményt jelentenek a helyi egyház számára, mert magukkal hozzák mélyen gyökerező katolikus hagyományaikat, és azt megosztják a japán hívekkel.

A japán helyi egyház tevékenységében fontos szerepet tölt be a képzés, mind a papok, mind a világi hívők számára. A lelkipásztori célkitűzések között első helyen áll a család, a társadalom alapsejtje, valamint a házasságra való felkészítés. A család intézménye Japánban is válságba került, fontos tehát a valóban keresztény családok megteremtése.

A hit inkulturációjával kapcsolatban Peter Takeo Okada tokiói érsek utalt rá, hogy a japán társadalom középpontja a császári család. A császár mindenki atyja. Ezért a helyi egyház kiváló kapcsolatokat tart fenn az uralkodóházzal. A császárné katolikus iskolákban tanult, a tokiói Szent Szív Egyetem hallgatója volt. Ez növeli a lakosság nagyra becsülését az egyház iránt. A nehézségekről szólva a főpásztor elmondta, hogy a keleti mentalitás számára nehezen fordíthatók le az olyan elvont fogalmak, mint „lényeg”, „tartalom”, vagy „személy”. A katolikusok egyébként összhangban élnek az ország nagy többségét kitevő sintoistákkal és buddhistákkal.
Arra a kérdésre, hogy hogyan fogadta a japán helyi egyház a XVII. századi vértanúk boldoggá avatását, az érsek a következőket mondta:

„Rendkívüli nagy öröm számunkra. A 188 vértanú boldoggá avatására 2008. novemberében kerül sor Nagaszakiban. Hálásak vagyunk a Szentszéknek azért, hogy elismerte a hitükért meghalt japánok vértanúságát. Biztosak vagyunk abban, hogy a boldoggá avatás számunkra jó alkalmat jelent az evangelizálásra.”

A japán alkotmánymódosításra vonatkozóan az ország püspöki konferenciájának elnöke hangsúlyozta, hogy a helyi egyház védelmezi azt a törvénycikkelyt, amely leszögezi a vallások és az állam különválasztását, az emberi jogokat, a lelkiismereti szabadságot. Kéri továbbá, hogy maradjon érvényben az a törvény, amely szentesíti a háború maradéktalan elutasítását. Olyan alkotmányt akarunk – mondta a főpásztor – amely nem teszi lehetővé, hogy Japán bármilyen katonai küldetésben részt vegyen. A második világháborúban Japán mély sebeket szenvedett el. Azóta békében él, és így kíván tovább haladni.
Az ázsiai földrészen a japán helyi egyház Korea példáját követi, ahol a katolikus közösség rendkívül virágzó és dinamikus. Arra törekszik továbbá, hogy közeledjen a kínai testvéregyházhoz. Együtt kíván működni minden ázsiai részegyházzal a földrész evangelizálása érdekében – mondta a Fides missziós hírügynökségnek adott interjújában Peter Takeo Okada tokiói érsek, a Japán Püspöki Konferencia elnöke.








All the contents on this site are copyrighted ©.