„Készítsük fel szívünket Jézus fogadására, Aki szeretetének hatalmával hozta el számunkra
az üdvösséget” – mondta szerdán a Pápa az általános kihallgatásra érkezett zarándokoknak
A szerda délelőtti általános kihallgatás során XVI. Benedek pápa ezekkel a szavakkal
köszöntötte az olasz fiatalokat, akik ezúttal is nagy számban jöttek el erre a találkozóra
az ország minden részéből. A kihallgatás színhelye a VI. Pál pápáról elnevezett terem
volt, ahol a világ különböző országaiból összegyűlt több, mint 5 ezer zarándok hallgatta
a Pápa szavait. A Szentatya a hívek elé ezúttal egy negyedik és ötödik század fordulóján
élt szentet, Nolai Paulinuszt, a szeretetszolgálat nagy apostolát állította. Paulinusz
bensőséges barátságot alakított ki kora két nagy egyházi személyiségével, Ambrussal
és Ágostonnal.
Paulinusz a galliai (dél-franciaországi) Bordeaux szülötte,
ahol jómódú család gyermekeként kiváló nevelést kapott. A tudós, művelt férfi fiatalon
Itáliába indult és Campania kormányzója lett. Közéleti személyiségként rövidesen nagy
bölcsességével és szelídségével vált népszerűvé. Ebben az időszakban érintette meg
szívét a krisztusi hit. A földi város építése során fokozatosan felismerte, hogy más
utakon kell eljutnia az égi városba. Életének egyik fontos szakaszát jelentette a
Teráziával való találkozás. A barcellonai származású nemes hölgy felesége lett és
házasságukból egy gyermek született, aki azonban rövidesen meghalt.
Ebben
az eseményben Paulinusz égi jelet látott, azt, hogy Istennek más tervei vannak vele.
Feleségével példaadó egyetértésben eladta vagyonát a szegények javára, visszavonultan
életek Nápoly közelében, Nolában, újfajta önmegtatóztató életformát választva, amelyhez
mások is csatlakoztak. Zarándokházat alapítottak a Szent Félix bazilika mellett, amelyben
szegényeket is fogadtak. 409-ben Nola püspökévé választották Paulinuszt, akit Barcellonában
már korábban pappá szenteltek. Nagy Szent Gergely szavai szerint Paulinuszban a hívek
a szeretet nagy apostolát látták, aki főként a szegények iráni szeretetszolgálatban
jeleskedett.
Paulinusz megtérése nagy hatást gyakorolt a kortársakra. Tanítója
és mestere, Ausziniusz pogány költő árulónak nevezte, mivel lemondott a földi javakról
és főként, mert véleménye szerint megtagadta költői elhivatottságát. Paulinusz válaszában
kifejtette, hogy az általa választott életforma nem jelenti a földi javak megvetését,
hanem éppen ellenkezőleg magasabbrendű célok felé emeli. Paulinusz valójában nem
mondott le a költészetről, hanem immár az Evangélium lett ihletésének forrása – mondta
beszédében a Pápa. A hit és a szeretet témájának szentelt ódáiban a mindennapi élet
apró eseményei úgy jelennek meg, mintha azok részei lennének az üdvösség történetének.
Az olvasott és átelmélkedett szentírás fényében a nolai szent püspök felismerte a
tökéletesség felé vezető utat. Paulinusz nem gondolta azt, hogy az anyagi javakról
való lemondás a tökéletes megtérést jelenti. Tudta, hogy ez csak a kezdet. Az általa
alapított monasztikus közösségben a szegények számára mindig jutott hely és a szent
püspök nem csak alamizsnát adott az elesetteknek, hanem úgy bánt velük, mintha magát
Krisztust látná bennük.
Paulinusz teológiája az Isten szavától átitatott élet
teológiája, amelyből kimagaslik az egyház, mint az egység misztériuma. Korunk teológiája
éppen a kommunió fogalmában találta meg az egyház misztériumának kulcsát – mondta
végül szerdai katekézisében a Pápa. Ezt a kommuniót Nolai Szent Paulinusz a spirituális
barátságok gyakorlásán keresztül valósította meg. Élete a magasrendű lelkek találkozási
pontjává vált, kezdve Tours-i Szent Mártonnal, Jeromossal, Ambrússal és Szent Ágostonnal.
A hippói püspökkel való kapcsolatáról számos levél tanúskodik, amelyekben éppen a
barátságnak állít emléket. Szavai szerint ez Krisztus egyetlen testének megnyilvánulása,
amelyet a Szentlélek éltet.
A szerdai általános kihallgatás során az egyes
zarándokcsoportok említésekor a Pápa köszöntet mondott az Olasz Pékek Szövetségének,
amely az olaszok legnépszerűbb karácsonyi kalácsával ajándékozta meg őt. Az átlátszó
papírba csomagolt panettonét (nagykenyeret) aranyszínű szalaggal kötötték át. A Szentatya
különös szeretettel szólt az általános kihallgatáson jelen lévő betegekhez és rajtuk
keresztül a közelgő karácsony alkalmából vigasztalást és lelkű derűt kívánt minden
szenvedő embernek.