Nemzetközi katolikus-ortodox megbeszélés Budapesten - Interjú Jean-Yves Calvez francia jezsuita szociológussal

Az Európai Katolikus–Ortodox Fórum előkészítő bizottsága Budapesten, az MKPK székházában ülésezett december 6-án és 7-én, Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének vezetésével.
A tanácskozást eredményesnek ítélték a Szentszék és a CCEE megbízottaiból álló katolikus, valamint az orosz, a konstantinápolyi, a szerb és a román ortodox egyházak szakértőiből álló delegációk.
Kiss Ulrich: Professzor, Ön Pestre jött, hogy részt vegyen Erdő bíboros meghívására az Európai Püspökkari Konferencia védnöksége alatt egy konferencián, amelynek célja a párbeszéd az ortodoxiával. El tudná mondani nekünk, mi volt ennek a találkozónak a célja?
Calvez: A találkozó előzményekre, korábbi kapcsolatokra nyúlik vissza az ortodoxiával, mindenek előtt az orosz ortodox egyházzal, amely egy ideje szorgalmazza az együttműködést az európai katolikusokkal olyan politikai és társadalmi kérdésekben, melyek érintik az olyan témákat, mint a család, a házasság, az egyneműek házassága, a magzatelhajtás, valamint az élet kérdése. Ezek olyan kérdések, amelyekről az európai államok törvénykeznek, és amely kérdésekben az európai intézmények, mint az Európa Tanács vagy az Unió, befolyást gyakorolnak, ajánlásokat tesznek. Az orosz ortodoxok sérelmezik, hogy Európa egyfajta nyomást gyakorol rájuk, hogy ők is olyan új törvényeket honosítsanak meg, amelyeket idézőjelben az új jogok címszó alatt ismerünk. Egy ideje azt remélik, hogy kölcsönösen megtárgyalhatnánk ezeket az alapvető kérdéseket, nemcsak ezeket az erkölcsi kérdéseket erkölcsi mivoltukban, de annyiban is, amennyiben ezek a törvényhozás tárgyai, és érintik a különböző országokban magát a törvényhozást! Így jöttek létre egy ideje különböző kapcsolatok, előbb Moszkvában, ahol magam is részt vettem júniusban egy ilyen konferencián Erdő bíborossal. Nyilvánvalóan az ortodoxok akarták ezt, ők kezdeményezték! Ők kívántak egyfajta együttműködést a katolikusokkal ebben a problémakörben. A júniusi moszkvai konferencián Erdő bíboros megbízást kapott maguktól az ortodoxoktól, hogy előkészítsen egy az előzőnél nagyobb konferenciát, amelyre körülbelül egy éven belül kerülhetne sor, Európai Katolikus-Ortodox Fórum címen.
Kiss Ulrich: Ez majd a párbeszéd állandó helye lesz a jövőben?
Calvez: Igen, azzá válhat. Persze ilyen kérdésekben a jövőt nagyon hosszú távon nem láthatjuk előre, de ennek ellenére az az alapgondolata, hogy állandóságot kölcsönözzünk az ügynek, találkozókat szervezzünk ilyesfajta kérdésekről, és felváltva tartanánk a nyugati, katolikus és az ortodox világban. Ha azt mondom, hogy ortodox, persze emlékeztetek arra, hogy mindez, amint mondtam, az orosz egyházzal létrejött kapcsolatokkal kezdődött, de ma egyértelműen túlléptünk ezen a korlátozáson. A most megtartott budapesti konferenciának, amely előkészítő konferencia volt pl. 5 katolikus, köztük egy görög katolikus résztvevője, valamint több európai ortodox, azaz egy orosz, egy román, a konstantinápolyi és szerb résztvevői voltak.
Kiss Ulrich: Ha jól értettem, a konstantinápolyi küldött jelenléte volt a legfontosabb tény?
Calvez: Valóban, azt hiszem, Konstantinápoly nagyon fontos nagy tekintélye és szinte egyetemes, ökumenikus, befolyása miatt, amint azt címe: ökumenikus pátriárka is jelzi. De azért is fontos, mert a kapcsolat Konstantinápoly és Moszkva között nem volt mindig könnyű és egyszerű, míg itt világos volt, hogy az együttműködést egymással kölcsönösen elfogadták, ami lehetővé teszi az egész vállalkozást!
Kiss Ulrich. A tervek szerint Ön mikor tér vissza Budapestre?
Calvez: Mi most elvégeztük a feladatunkat, meghatároztunk egy programot, meghatároztuk, hogy mit lehetne a későbbiekben tenni. A kezdeményezés most az Európai Püspökkari Konferenciának, azaz annak elnöke, Erdő bíboros úrnak a kezében van, akinek kapcsolatba kell majd lépnie a különböző lehetséges résztvevőkkel, katolikusokkal egyfelől, ortodoxokkal másfelől. Erre a találkozóra körülbelül egy év múlva kerülhetne sor.  Ennek tárgyát, tematikáját nem határoztuk meg, csak különböző feltételezéseket vitattunk meg, mivel végül is a szervezők dolga lesz egy precíz témát meghatározni. Minden esetre ez a téma az előbb meghatározott keretbe illik majd bele.
Kiss Ulrich: Befejezésül, mi volt a legfrappánsabb benyomása ezen a mostani konferencián?
Calvez: Az, hogy az ortodox résztvevő csoport mindenben közösséget mutatott fel a jelenlevő katolikusokkal! A tárgyalt kérdések egyikében sem állnak fenn alapvető nézeteltérések az egyházak között, legfeljebb néha a szókincs különbözik! Biztos vagyok abban, hogy ezekben az erkölcsi, illetve az államokkal fenntartott kapcsolatokat illető kérdésekben a nézőpontok messzemenően közösek. A problémák, melyek időnként felmerülnek a katolikus és ortodox egyházak között lelkipásztori és helyi jellegűek, vagy bizonyos örökségekre, egyházi javak tulajdonára vonatkoznak., de őszintén, nem hiszem, hogy nagyobb nehézségek állnának fenn, és alapvető dogmatikus nehézségek sem merülnek fel.
Kiss Ulrich: Lesz pápai látogatás Moszkvában?
Calvez: Ezt nem tudhatom. Itt nem csak a pápáról van szó. A probléma Moszkva, ahol felmerülhetnek egyedi kérdések jelenlétével kapcsolatban.  Itt ugyanis szembesülünk az orosz ortodox egyház belső problémáival. Nincs mindenki azonos szinten, nem egyformán nyitott a katolikusokkal szemben. Előbb inkább a pápa és az orosz pátriárka találkozásáról kéne beszélni, valahol… de nem Moszkvában!
Kiss Ulrich: Mondjuk, Budapesten?
Calvez: Miért ne? Hogy erre mikor kerül sor, és hamarosan-e, erről nincs személyes véleményem!  De mindnyájan hallottuk Kasper bíborost, aki nemrég azt mondta, hogy egy éven belül sor kerülhet rá! Ez Kasper bíboros véleménye, akinek ezt tudnia kell.