A szerda délelőtti általános kihallgatáson XVI. Benedek pápa felhívást intézett az AIDS betegek érdekében. Katekézisét a IV. században élt Szent Efrémről tartotta

Napjaink széles körben elterjedt felfogása szerint a kereszténység európai vallás, amelyet hívei a földrész kultúrájával együtt más országokban is meghonosítottak.
A valóság azonban sokkal összetettebb, mert a keresztény vallás gyökerei az Ószövetségben, tehát Jeruzsálemben találhatók. Az első évszázadokban a kereszténység mind nyugat, mind pedig kelet felé elterjedt, Perzsián keresztül egészen Indiáig – mondta a Pápa. Emlékeztetett rá, hogy múlt szerdán a perzsa Afrahatról tartotta tanítását, most pedig egy másik nagy keleti író, Szent Efrém munkásságát ismertette.

„A Szentlélek hárfása” – a keresztény hagyomány ezzel a jelzővel illeti a szír irodalom legnagyobb alakját, a 306-ban született Szent Efrém teológust és költőt – emlékeztetett rá katekézisében a Pápa. Az ókeresztény író tanításából a következő gondolatot emelte ki: az ember, ha helytelenül használja szabadságát, visszájára fordítja a világegyetem rendjét. Szent Efrém a Teremtő Isten témáját kommentálva megállapította: „A teremtésben nincs elszigetelt jelenség. A világ, a Szentírásokkal együtt, Isten Bibliája”.

A Pápa utalt az ókori keresztény író halálára, amely 373-ban következett be, miután pestises betegeket ápolt, maga Szent Efrém is áldozatul esett a kórnak. Azok közé a személyek közé tartozik, akik maradéktalanul Krisztusnak szentelik magukat az egyházi közösség szolgálatában, szüzességben és szegénységben élnek. Azt nem tudjuk pontosan, hogy szerzetes volt-e vagy sem, de az biztos: úgy döntött, hogy egész életén át diakónus marad, tehetségét, munkásságát teljesen az egyház szolgálatába állította.

A Pápa, miután felidézte Szent Efrém életét, megállapította: a szír író nagy teológiai örökséget hagyott ránk: jelentős munkásságát négy csoportra oszthatjuk: prózában írt bibliai kommentárjai, költemények, versben írt homíliák, valamint himnuszok, amelyeket kórusban énekeltek. Életműve sajátossága, hogy benne a teológia a költészettel találkozik, azzal összhangot alkot.
Teológiájának éppen ebben a liturgikus vonásában nyilvánul meg a maga tisztaságában az isteni igazság.

Szent Efrém mesteri módon bőséges jelképrendszert alkalmazott. A költeményben megénekelt teológia, a természetből, a mindennapi életből és a Bibliából vett képek nagy katekétikai értékkel rendelkeznek. Szent Efrém alakja ma is teljesen időszerű különböző keresztény egyházak élete számára – mondta a Szentatya. Arra is emlékeztetett, hogy a szír teológus költő műveiben jelentős szerepet töltenek be a nők. Mindig nagy tisztelettel szól róluk: Jézus egy asszony méhében fogant meg és ezáltal nagymértékben növelte a nők méltóságát. Efrém számára nincs Megváltás Jézus nélkül, minthogy nincs Megtestesülés Mária nélkül.

Megváltásunk misztériumának isteni és emberi dimenzióit Szent Efrém költői módon jeleníti meg műveiben, mintegy elővételezve az V. századi zsinatok krisztológiai meghatározásainak nyelvezetét és teológiai hátterét. Szent Efrém a szolgálatot, a diakóniát választotta, mind a liturgiában, mind az általa páratlanul megénekelt Krisztus iránti szeretetben, valamint a testvérek iránt megnyilvánuló karitatív tevékenységében – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa.