„Levél Galileából” – az osztrák püspökök körlevele plenáris ülésük után, amelyet november
4. és 10. között tartottak a Szentföldön
A november 9-én Jeruzsálemben közzétett levélben a főpásztorok összefoglalták azokat
a pontokat, amelyeket őszi plenáris ülésük során vitattak meg.
Napirenden
volt többek között a Szentatya Ausztriában tett apostoli látogatása, valamint a szentföldi
keresztények iránti szolidaritás. A plenáris ülés végén az osztrák püspökök felkeresték
a kereszténység számára jelentőségteljes helyeket, közöttük Jeruzsálemet és Betlehemet.
„Három hónappal XVI. Benedek pápa ausztriai látogatása és máriacelli zarándoklata
után, mi, osztrák püspökök, elzarándokoltunk a Szentföldre. Itt, a kereszténység kezdeteinek
helyén imádkoztunk, és megvitattuk a Szentatya látogatása nyomán fakadt kezdeményezéseket,
valamint azt, hogy hogyan folytassa tovább útját az osztrák helyi egyház. Számos találkozón
alkalmunk volt kifejezni szolidaritásunkat a szentföldi keresztényekkel” – olvashatjuk
a dokumentumban. A püspökök aggodalmuknak adnak hangot az osztrák társadalom és részegyház
fejleményeit illetően, különös tekintettel a fontos értékek kiüresedésére, mint a
család, a házasság, a meg nem születettek, a betegek és idősek iránti szolidaritás.
Hiányzik a több gyermek vállalásához szükséges bátorság – írják a főpásztorok. Az
egyházban életerős plébániák és közösségek működnek, de sok megkereszteltnél alapvető
hiányosságok vannak a hit ismerete terén. A papok és a szerzetesek között is olykor
tapasztalható a beletörődés kísértése.
A „Levél Galileából” leszögezi, hogy
az osztrák püspöki konferenciának nem áll szándékában figyelmen kívül hagyni a feszültségeket,
vagy elhallgatni azokat.
Ezért fontos, hogy példát vegyenek más helyi egyházakról,
amelyek kevesebb anyagi eszközzel rendelkeznek, mégis életerősek. A Szentföldön különböző
országok számos keresztényével találkoztak, akik örömteli tanúságot tettek hitükről
– írják az ausztriai püspökök. Néhány nappal ezelőtt érkezett a hír, hogy az osztrák
főpásztorok küldöttsége, amelyet Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek vezetett,
nem kapott engedélyt Jeruzsálemben a Siratófal meglátogatására. Shmuel Rabinovitch
rabbi azzal indokolta tiltását, hogy a főpásztorok nem voltak hajlandók mellkeresztjük
elrejtésére. „A kereszt olyan jelkép, amely sérti érzelmeinket” – fejtette ki a rabbi.
A Schönborn bíboros által vezetett osztrák küldöttség november 8-án érkezett a jeruzsálemi
Siratófal közelébe. A főpásztorok hagyományos reverendájukat viselték, öltözetük elengedhetetlen
tartozékával, püspöki mellkeresztjükkel – tájékoztatott Arad Benkő, a Tel Aviv-i osztrák
nagykövetség kultúrattaséja. Azonban a Fal közelében megállították őket azzal a kéréssel,
hogy vegyék le keresztjüket, ellenkező esetben nem mehetnek tovább. Az osztrák főpásztorok
ezek után úgy döntöttek, hogy az ún. Nyugati Falat a nem zsidók részére fenntartott
teraszról tekintik meg.
Christoph Schönborn bíboros az eset kapcsán azt nyilatkozta,
hogy nem érte csalódás. „Mivel tiszteletben tartjuk a zsidó vallás érzékenységét,
eleget tettünk a rabbi kérésének.” Megállapította, hogy az epizódnak semmilyen jelentősége
nincs, és megértését fejezte ki Rabinovitch rabbi akaratát illetően.
A rabbi
az AP (Associated Press) hírügynökségnek adott nyilatkozata szerint azt állította,
hogy döntését nem vallási türelmetlenség indokolta. „Nem kértük, hogy vegyék le keresztjüket,
csak azt, hogy takarják el azokat. Soha nem találkoztam olyan kereszténnyel, aki ezt
a kérést visszautasította volna, még a Pápa sem”. Ez az utóbbi megállapítás nem felel
meg a valóságnak, mivel ma már az egész világ történelmi emlékezetének része az a
jelenet, amikor a 2000-es jubileumi szentévben II. János Pál pápa fehér reverendájában,
rajta világosan láthatóan mellkeresztjével, imába mélyed a jeruzsálemi Siratófal előtt,
és elhelyezi az azóta a Jad Vasem múzeumban őrzött levelét, majd szinte észrevétlen,
finom mozdulattal apostoli áldását adja Salamon egykori templomának Nyugati falára.