A természeti csapások alkalmával is bízzunk Jézus gondviselésszerű szeretetében – a Pápa felhívása a nemzetközi közösséghez a bangladeshi ciklon áldozatainak megsegítésére

XVI. Benedek pápa lelki közelségét fejezte ki a Szidr ciklon által sújtott lakosságnak. Vasárnap délben a Szent Péter teret megtöltő hívekhez intézett beszédében arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson azonnali segítséget a súlyos megpróbáltatást szenvedőknek. A természeti csapások idején is fogadjuk be Jézus szavait, aki arra szólít fel bennünket, hogy a mindennapi események során is bízzunk gondviselő szeretetében.

A Pápa emlékeztetett még Antonio Rosmini atya, rendalapító alakjára, akit vasárnap délután avatott boldoggá Novara-ban José Saraiva Martíns bíboros, illetve sürgette a taposóaknák teljes betiltását, annak a nemzetközi konferenciának a kapcsán, amely Jordániában nyílt meg vasárnap.

A Szentatya az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében a vasárnapi evangéliumi szakaszhoz fűzte elmélkedését. Jézus arra buzdítja tanítványait, hogy ne féljenek, hanem bátran és bizalommal nézzenek szembe az értetlenséggel és az üldöztetésekkel. Az egyház a kezdetektől fogva imádkozva várja az Urat, fürkészi az idők jeleit, és óvva inti a híveket az újból és újból visszatérő messianizmusoktól, amelyek a világvége azonnali bekövetkezését hirdetik.

A valóságban azonban a történelemnek végig kell haladnia útján, amely magába foglalja az emberi drámákat és a természeti csapásokat is. A történelemben kirajzolódik Krisztus üdvösségterve, amely már beteljesedett megtestesülésével, halálával és feltámadásával. Az egyház ezt a misztériumot hirdeti és valósítja meg a prédikáció, a szentségek ünneplése és karitatív tevékenysége révén.

Ne féljünk a jövőtől, még akkor se, ha olykor sötétnek látszik – folytatta beszédét a Pápa, - mert Jézus Krisztus Istene, aki magára vette a történelmet, hogy megnyissa azt transzcendens beteljesedése felé, a történelem kezdete és vége. Krisztus arról biztosít bennünket, hogy a szeretet minden kicsi, de őszinte gesztusában benne van a világegyetem értelme. Aki habozás nélkül elveszíti életét Krisztusért, újból megtalálja azt a maga teljességében.

XVI. Benedek pápa ezután Antonio Rosmini alakjához fűzte gondolatait, kiemelve a rendalapító pap karizmáját, nagy műveltségét. Rosmini atya tanúságot tett a szeretet erényéről, annak minden dimenziójában és a legmagasabb szinten. Ami a leginkább híressé tette, az a nagylelkű elkötelezettsége volt, amelyet ő „értelmes szeretet”-nek nevezett. Ez pedig az értelem és a hit kiengesztelődése – mondta a Szentatya. Antonio Rosmini példája segítse az egyházat, különösen az olasz egyházi közösségeket, hogy növekedjenek a meggyőződésben: az emberi értelem és az isteni kegyelem világossága, ha együtt haladnak, áldás forrásává válnak az emberek és a társadalom számára.

A Pápa szólt még arról a tanúságról, amelyet az Istennek szentelt személyek, főleg a klauzúrában élő szemlélődő szerzetesek tesznek a szeretetről. Az egyház róluk emlékezik meg november 21-én. Sokat köszönhetünk ezeknek a testvéreinknek, mivel a kolostorok spirituális oázisok, amelyek megmutatják nekünk, hogy Isten és szeretete az a legvégső ok, ami miatt érdemes élni. A hit, amelyet a szeretet műveiben élünk meg, a korunkban egyre terjedő nihilista gondolkodásmód valódi ellenszere – tette hozzá a Szentatya.

A Pápa utalt továbbá azoknak az államoknak a vasárnap Jordániában megkezdődött közgyűlésére, amelyek aláírták a taposóakna betiltására vonatkozó 1997-es ENSZ konvenciót. Emlékeztetett rá, hogy a Szentszék az egyezmény egyik legfőbb előmozdítója. Annak a kívánságának adott hangot, hogy a konferencia sikerrel záruljon, hogy ezeket a robbanószereket, amelyek továbbra is szedik áldozataikat, főleg a gyermekek köréből, véglegesen tiltsák be az egész világon.

A francia zarándokhoz intézett köszöntésében XVI. Benedek emlékeztetett rá, hogy vasárnap tartottuk a közlekedési balesetek áldozatainak világnapját. A Pápa sürgette, hogy megsokszorozott erőfeszítéssel törekedjünk az óvatosságra, védve saját és mások életét.