„A személy kulturális, erkölcsi és vallási nevelése kizárja az erőszakot” – mondta szerda délelőtti katekézisében XVI. Benedek pápa

A Szentatya az általános kihallgatáson folytatta katekézisét Szent Jeromosról, a negyedik századi, Dalmáciában született és Betlehemben elhunyt egyházatyáról. A Biblia latin nyelvű fordítóját, a szentírás kiváló magyarázóját példaképül állította a mintegy 25 ezer hívő elé, akik a szakadó eső ellenére megtöltötték a Szent Péter teret. A Pápa utalt az ókeresztény író híres mondására, amelyet a II. Vatikáni Zsinat is idézett Dei Verbum k. dogmatikus konstitúciójában: „Aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust”.

A Biblia a keresztény élet forrása minden helyzetben minden személy számára. Az Írásokat olvasni annyit jelent, mint társalogni Istennel. A Szentírás tanulmányozása és az arról folytatott elmélkedés bölccsé és kiegyensúlyozottá teszi az embert. Ahhoz, hogy egyre inkább elmélyüljünk Isten Szavának tanulmányozásában, szükség van állandó és folyamatos előrehaladásra – mutatott rá katekézisében Benedek pápa.

Szent Jeromos egész életét áthatotta a Szentírás iránti szenvedélyes szeretet, amelyet a hívekben is fel akart ébreszteni. Lelki vezetőként egy leánynak ezt tanácsolta: „Szeresd a Szentírást és a bölcsesség szeretni fog téged”. Szent Jeromos meghatározta továbbá a Szentírás megértésének alapvető szempontjait. Ezek közül az első, hogy csak mély imába merülve, a Szentlélek segítségével érthetjük meg a Bibliát.

Jeromos számára alapvető volt az is, hogy az Írások értelmezése összhangban álljon az egyház tanításával. Ha csak magunkra hagyatkozva olvassuk a Bibliát, könnyen tévútra juthatunk – mondta katekézisében a Szentatya. A Bibliát Isten népe írta Isten népe számára, a Szentlélek sugallatára. Csak Isten népével összhangban juthatunk el annak az igazságnak a központi magvához, amelyet maga Isten akar közölni velünk. Szent Jeromos azt tanította, hogy a Biblia hiteles magyarázatának mindig harmonikus egységben kell lennie a katolikus egyház hitével.

Szent Jeromos természetesen nem hanyagolta el etikai szempontjait sem. Gyakran figyelmeztette a híveket, hogy kötelességük Isten szavai szerint élniük. Ez a következetesség nélkülözhetetlen minden keresztény, de különösen a hit hirdetői számára. A következetességhez tartozik az is, hogy a szeretetet konkrét karitatív tettekben valósítjuk meg – mondta a Pápa, utalva Szent Jeromos tanítására, miszerint minden emberben jelen van Krisztus személye. Ezért Krisztust kell felöltöztetni a szegényekben, meglátogatni a szenvedőkben, táplálni az éhezőkben, otthont adni a hajléktalanok személyében.

Szent Jeromos hangsúlyozta a személy mindenre kiterjedő, kulturális, erkölcsi és vallási nevelésének jelentőségét. Napjainkban különösen megtapasztalhatjuk, hogy a haladás, a béke, a kiengesztelődés és az erőszak kizárásának a feltétele a személy integráns nevelése: nevelés az Isten és az emberek előtti felelősségre. Ennek a nevelésnek az eszköze a Szentírás, amely a valódi humanizmus felé vezet bennünket – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa.

A Szentatya a nagy nyelveken is összefoglalta tanítását, majd köszöntötte a különböző zarándokcsoportokat. A kihallgatáson jelen voltak a Nasszíriában négy évvel ezelőtt elhunyt olasz katonák hozzátartozói is, akikhez a Pápa a következő szavakat intézte:

„Ezeknek a testvéreinknek és mindazoknak az emléke, akik életüket, a legfőbb jót, feláldozták a béke nemes szándékára, járuljon hozzá a szeretett iraki nép reményekkel teli újjászületéséhez”.

A kihallgatás végén a Pápa magánkápolnájában imádkozott Lisieux-i Kis Szent Teréz ereklyéi előtt, amelyek ezekben a napokban Itáliában tesznek zarándokutat Bayeux és Lisieux főpásztora, Pierre Pican püspök és Bernard Lagoutte prelátus, a Lisieux-i Bazilika rektora kíséretében.