A világnak szüksége van szolidaritásra és a javak globális elosztására ahhoz, hogy békében élhessen – mondta XVI. Benedek pápa az Úrangyala elimádkozásakor

A valódi szolidaritás világméretű modelljét kell megteremteni ahhoz, hogy mindenki emberhez méltó módon élhessen, hogy béke és igazságosság legyen az egész földön. Szent Márton híres szeretet gesztusa volt a kiindulópontja annak a beszédnek, amelyet XVI. Benedek pápa az Úrangyala elimádkozása előtt intézett a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez.

A szolidaritás olyan kulcs, amely megnyitja a szíveket. Ha kiterjed az egész világra, hozzájárul ahhoz, hogy megoldja a politikai kérdéseket. Elősegíti az igazságosságot a természeti javak elosztása terén, kioltja az erőszakot azokban, akiket a nyomor sújt. Kiszélesíti azoknak a látóhatárát, akik a föld javait kiaknázzák, megtanítja számukra, hogy ne éljenek velük vissza, hanem tartsák azokat tiszteletben.

Az Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa első gondolata Libanonra irányult, ahol a nemzetgyűlés a közeljövőben megválasztja az új államfőt. Ezekben a napokban számos kezdeményezés azt bizonyítja, hogy életbevágóan fontos lépésről van szó, amelytől az ország és intézményeinek léte függ. A Pápa csatlakozott Nasrallah Sfeir libanoni maronita pátriárka felhívásához, hogy az új elnökben minden libanoni magára ismerhessen. „Fohászkodjunk közösen a libanoni Miasszonyunkhoz” – kérte a híveket a Pápa, hogy az érdekelt felek küzdjék le személyes érdekeiket, és szenvedélyesen keressék a közjót”.

Hasonló szenvedély fűtötte 1700 évvel ezelőtt az ősi Pannónia egy katonáját, Mártont, aki katonai pályafutását rendkívüli módon értelmezte és élte meg. A kereszténység tette őt mindenkivel szemben tisztelettudóvá és megértővé. Szolgáját testvérének tekintette és kerülte a közönséges szórakozásokat. A kereszténység késztette őt arra, hogy köpenyének felét odaadja egy didergő szegénynek. Ez a gesztusa tette őt Európa egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő szentjévé – mondta a Szentatya, majd így folytatta:

„A szegényekkel való osztozás logikája ez, amellyel hitelesen kifejezzük testvéreink iránti szeretetünket. Szent Márton segítsen bennünket abban, hogy megértsük: csak a javakban való osztozás közös elkötelezettsége révén válaszolhatunk korunk nagy kihívására. Csak így építhetünk békés és igazságos világot, amelyben mindenki emberhez méltó módon élhet. Ehhez a valódi szolidaritás világméretű megvalósulására van szükség, amely képes arra, hogy a föld minden lakója számára biztosítsa a táplálékot, a szükséges orvosi kezelést, a munkát, az erőforrásokat, valamint a kulturális javakat, a tudományos és technológiai tudást” – mondta a Szentatya.

Vasárnap tartották Olaszországban a hálaadás napját, megemlékezve arról, hogy a táplálék és a víz jelentik a föld alapvető erőforrásait. A Szentatya a hálaadás napjára utalva a következőket mondta: „Napjainkban a földművelők nemcsak alapvető javak termelői, hanem egyben őrzik a természeti környezetet és annak kulturális örökségét. Miközben hálát adunk Istennek a teremtés ajándékaiért, imádkozzunk azért, hogy a föld megművelői békében és bőségben élhessenek és dolgozhassanak, óvják meg a környezetet mindenki javára”.

Az Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek olaszul és spanyolul emlékeztetett Ceferino Namuncurá fiatal latin-amerikai bennszülött boldoggá avatására, aki 18 éves korában hunyt el életszentség hírében Argentínában. Vasárnap helyi idő szerint délelőtt 11 órakor ünnepélyes szentmise keretében Tarcisio Bertone bíboros vatikáni államtitkár emelte az oltár dicsőségére.
A Pápa buzdította még a keresztény szellemiségű családi tanácsadók olasz szövetségének tagjait: folytassák 30 éve megkezdett értékes tevékenységüket a családok érdekében.