Az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa közzétette a cigány papok és szerzetesek első világtalálkozójának záródokumentumát

„Krisztussal a cigányok szolgálatában”: erről a témáról tartották Rómában szeptember 22-e és 25-e között a cigány egyháziak első világtalálkozóját. A megbeszélésen 10 európai országból 40 személy vett részt, akik közül 33 felszentelt cigány. A magyar nyelvterületet a találkozón a következő személyek képviselték: Dúl Géza atya, a MKPK cigánypasztorációs referense, Orsós Zoltán egyházasrádóci plébános, Balázs József miskolci káplán és Povpa Valér kárpátaljai ferences testvér.

A találkozót az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa szervezte és most ugyanez a Tanács tette közzé a megbeszélések nyomán született dokumentumot. „Elérkezett az ideje annak – olvassuk a szövegben -, hogy ma már ne úgy tekintsünk a cigányokra, mintha egyedül csak segítségre szoruló szegények lennének. Tegyünk erőfeszítést arra, hogy általánosan elismerjék a cigányok által képviselt emberi és lelki gazdagságot.”

A dokumentum továbbá hangsúlyozza: meg kell találni a módját annak, hogy legyőzzük a cigányokkal szembeni általános bizalmatlanságot és fel kell ébreszteni a társadalomban a nyitottságot velük szemben, hogy képesek legyenek a teljes beilleszkedésre. Fontos és kívánatos lenne az egyház és a cigány közösségek együttműködése, és a cigány lelkipásztorok jelenléte minden érdekelt országban. Mivel a cigány kultúra átalakulóban van a tömegkommunikációs eszközök hatására és az írástudatlanság kevésbé jellemző, nagyobb lehetőségek nyílnak az evangelizálás előtt a cigányok körében. Az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának dokumentuma a továbbiakban javasolja, hogy tartsák jobban szem előtt e közösségek életszemléletét és vallási tapasztalatát, különös tekintettel a nőkre, akik a cigány családokban sajátságos emberi és vallási értékek hordozói.

A dokumentum érinti továbbá a faji előítéletek kérdését, amelyek érvényesek a cigányokra és a nem cigányokra egyaránt. Nem engedhetjük meg, hogy a faji kérdés elválasszon egymástól, hanem éppen ellenkezőleg a különbözőségben megvalósuló egységet kell keresnünk. A cigány származású papok, diakónusok és szerzetesek próbáljanak meg hidat alkotni a cigány és nem cigány közösségek között. A kettő kapcsolatát ugyanis megmérgezik beidegzett előítéletek.

A dokumentum szavai szerint elékezett az ideje annak, hogy a Jézus által megjelölt úton haladva testvéri szeretetet tanúsítsunk a cigányok iránt, elsősorban nem szavakkal, hanem cselekedetkel és nem rendkívüli események szervezésével, hanem az egyházi élet hétköznapi tetteivel. Az Istennek szentelt cigány személyek Krisztus nagykövetei, ezért elsősorban az ő feladatuk az, hogy bátorítást adjanak a cigányok és a nem cigányok közötti kiengesztelődésnek a társadalomban és az egyházon belül is.

Az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsának adatai szerint a világon összesen 36 millió a cigány, ebből 18 millió Indiában, származási országában él. Európában 9 és 12 millió között mozog számuk. A cigány papok, szerzetesek száma 100-ra tehető, többségük Indiában él. Sajnálatos módon éppen az indiai cigány papok képviselői az utolsó pillanatban felmerült nehézségek miatt nem lehetettek jelen a római világtalálkozón.