„Az egyház szabadsága elidegeníthetetlen joga és nélkülözhetetlen feltétele küldetése teljesítésének” – mondta a Pápa Ecuador új szentszéki nagykövetének

A Szentatya Fausto Cordovez Chiriboga diplomatához intézett beszédében visszaemlékezett rá, hogy 1978-ban II. János Pál pápa képviseletében járt Ecuadorban, amikor egy békés, egyszerű és vendégszerető néppel találkozott, amelyet mélyen áthatott a keresztény hit. A Pápa felidézte a főváros, Quito védőszentje Szent Marianita, valamint a fiatal Boldog Nárcisz alakját, akit a hívek szeretnének minél előbb a szentek között tisztelni. A keresztények szentjeikben olyan hit érett gyümölcseit tisztelik, amely megjelölte az ország történelmét. Olyan örökségről van szó, amely az évszázadok során nemzedékről nemzedékre szállt, és amely a népi ájtatosság és művészet, valamint az erkölcsi, polgári és társadalmi értékek révén a nemzet önazonosságát kialakította.

Ma az emberiségnek a szabadság és a remény új távlatai nyílnak meg, amelyeket gyakran bizonytalan politikai helyzetek, valamint gyönge társadalmi struktúrákból fakadó problémák zavarnak meg. Egyre szélesebb körűvé válik az államok közötti kölcsönös függőség. Ezért sürgető szükség van arra, hogy olyan országokon belüli és nemzetközi rend megvalósításán fáradozzunk, amely elősegíti a békés együttélést, az együttműködést, az emberi jogok tiszteletben tartását és a személy, valamint sérthetetlen méltósága központi helyének elismerését.

A Pápa utalt rá, hogy Ecuador számos lakója hazája elhagyására kényszerül, hogy máshol keressen megélhetést maga és családja számára. Idézett Deus caritas est k. enciklikájából, miszerint a szeretetre mindenütt, még a legigazságosabb társadalomban is szükség van. A katolikus egyház, lelkipásztori szolgálata révén jelentős mértékben hozzájárul az ország közjavához. Ezért szükség van annak a szabadságnak az előmozdítására, amelyet az egyház számára az ecuadori törvények is elismernek. A Szentatya annak a reményének adott hangot, hogy az új alkotmány nagyobb garanciát ad majd az ecuadori nép vallásszabadságának. Az egyház cselekvési szabadsága, azon túl, hogy elidegeníthetetlen joga, elsődleges feltétele annak, hogy teljesítse küldetését a nép körében nehéz körülmények között is.

A demokratikus állam feladata, hogy elismerje, és nagylelkűen támogassa, a szubszidiaritás elvének megfelelően azokat a kezdeményezéseket, amelyek a különféle társadalmi erők részéről jelentkeznek – idézett ismét a Pápa Deus caritas est k. enciklikájából. Az ecuadori kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy az egyház társadalmi tanításából merítve, figyelmet fordít a legszegényebbek szükségleteire. Ez kívánatos ahhoz, hogy az állampolgárok élvezhessék minden jogukat, eleget téve kötelességeiknek is – mondta a Pápa felsorolva az alapvető jogokat, mint a jobb életkörülmények, az emberhez méltó élet, a munka, az oktatás, az egészség, az élet tiszteletben tartása fogantatásától kezdve természetes végéig.