2007-10-26 17:31:05

A gaboni egyház legfőbb kihívása a papképzés és a javak megosztása


Az Egyenlítő mentén, Afrika nyugati partvidékén terül el a Magyarországnál két és félszer nagyobb ország. Lakóinak száma nem éri el a másfél milliót. A Gaboni Köztársaság 1960 óta független állam, hivatalos nyelve a francia és a különböző helyi törzsi nyelvek. A mintegy negyven különféle etnikumból összeálló lakosság 65%-a római katolikus, 10%-a protestáns, 9%-a szunnita muzulmán. Ásványkincseinek köszönhetően a trópusi Afrika leggazdagabb országa, a lakosság azonban rendkívüli szegénységben él. A csecsemőhalandóság igen magas, több mint 93‰.

A gaboni püspökök ad limina látogatása alkalmából, Libreville, a főváros érseke nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.

Basile Mvé Engone érsek elmondta, hogy a gaboni helyi egyházat a Szentlélek Kongregáció (CSSp, Congregatio Sancti Spiritus) atyái alapították 1844-ben. A negyvenhét éve független állam legfőbb erőfeszítései ma arra irányulnak, hogy a fejlődésből a népesség többsége részesüljön. Más afrikai országoktól eltérően, nem a külső segítségre várunk, hanem el kell érnünk, hogy a fejlődés tőlünk induljon ki - hangsúlyozta a gaboni főpásztor, aki korábban a helyi püspöki konferencia élén állt.

Az állam és az egyház kapcsolatai jók a Gaboni Köztársaságban. Az egyház szabadon nyilváníthat véleményt, nem akadályozzák jogai gyakorlásában. Ami a helyi egyház kihívásait illeti, Mvé Engone érsek a képzést nevezte meg első helyen. A papok, szeminaristák megfelelő képzése szükséges ahhoz, hogy az Evangéliumot a helyi kultúrába ágyazva tudják átadni, és hogy az elfoglalhassa a társadalomban az őt megillető helyet. Ezen túl a szekták terjedése ellen is védelmet nyújt. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a mai ifjúság alkotja majd egy napon az egyházat.
Nagyon fontos, hogy az egyházon belül mindenki osztozzon a javakban, hogy valóban Isten családjának fiai legyünk - emelte még ki az afrikai főpásztor.

A gaboni érsek örömmel szólt a növekvőben lévő hivatásokról. Országos szinten mintegy 40-50 nagyszemináriumi papnövendéket képeznek. Egyre nagyobb szerep jut a világi híveknek is. Jelenlétük alapvető, mert az egyház rajtuk keresztül jelenik meg a társadalomban. A világiak az egyház arcát képviselik az emberek között, és meg kell próbálniuk megmutatni ezt az arcot a többi embernek.

Ahhoz, hogy jó keresztényeket képezzünk, az egységért kell dolgoznunk. Ezért az egyház számára nagy kihívást jelent, hogy a törzsek, a különböző országokból és egyházakból származó emberek ne egymással harcoljanak többé, hanem együtt dolgozzanak országaik fejlődéséért, az igazi egységért - hangsúlyozta végül a Vatikáni Rádiónak Basile Mvé Engone, gaboni érsek.








All the contents on this site are copyrighted ©.