A gaboni egyház legfőbb kihívása a papképzés és a javak megosztása
Az Egyenlítő mentén, Afrika nyugati partvidékén terül el a Magyarországnál két és
félszer nagyobb ország. Lakóinak száma nem éri el a másfél milliót. A Gaboni Köztársaság
1960 óta független állam, hivatalos nyelve a francia és a különböző helyi törzsi nyelvek.
A mintegy negyven különféle etnikumból összeálló lakosság 65%-a római katolikus, 10%-a
protestáns, 9%-a szunnita muzulmán. Ásványkincseinek köszönhetően a trópusi Afrika
leggazdagabb országa, a lakosság azonban rendkívüli szegénységben él. A csecsemőhalandóság
igen magas, több mint 93‰.
A gaboni püspökök ad limina látogatása alkalmából,
Libreville, a főváros érseke nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak.
Basile Mvé
Engone érsek elmondta, hogy a gaboni helyi egyházat a Szentlélek Kongregáció (CSSp,
Congregatio Sancti Spiritus) atyái alapították 1844-ben. A negyvenhét éve független
állam legfőbb erőfeszítései ma arra irányulnak, hogy a fejlődésből a népesség többsége
részesüljön. Más afrikai országoktól eltérően, nem a külső segítségre várunk, hanem
el kell érnünk, hogy a fejlődés tőlünk induljon ki - hangsúlyozta a gaboni főpásztor,
aki korábban a helyi püspöki konferencia élén állt.
Az állam és az egyház kapcsolatai
jók a Gaboni Köztársaságban. Az egyház szabadon nyilváníthat véleményt, nem akadályozzák
jogai gyakorlásában. Ami a helyi egyház kihívásait illeti, Mvé Engone érsek a képzést
nevezte meg első helyen. A papok, szeminaristák megfelelő képzése szükséges ahhoz,
hogy az Evangéliumot a helyi kultúrába ágyazva tudják átadni, és hogy az elfoglalhassa
a társadalomban az őt megillető helyet. Ezen túl a szekták terjedése ellen is védelmet
nyújt. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a mai ifjúság alkotja majd egy napon az
egyházat. Nagyon fontos, hogy az egyházon belül mindenki osztozzon a javakban,
hogy valóban Isten családjának fiai legyünk - emelte még ki az afrikai főpásztor.
A
gaboni érsek örömmel szólt a növekvőben lévő hivatásokról. Országos szinten mintegy
40-50 nagyszemináriumi papnövendéket képeznek. Egyre nagyobb szerep jut a világi híveknek
is. Jelenlétük alapvető, mert az egyház rajtuk keresztül jelenik meg a társadalomban.
A világiak az egyház arcát képviselik az emberek között, és meg kell próbálniuk megmutatni
ezt az arcot a többi embernek.
Ahhoz, hogy jó keresztényeket képezzünk, az
egységért kell dolgoznunk. Ezért az egyház számára nagy kihívást jelent, hogy a törzsek,
a különböző országokból és egyházakból származó emberek ne egymással harcoljanak többé,
hanem együtt dolgozzanak országaik fejlődéséért, az igazi egységért - hangsúlyozta
végül a Vatikáni Rádiónak Basile Mvé Engone, gaboni érsek.