A Nemzetközi Páneurópai Unió római kongresszusa - helyszíni interjú Balog Zoltán képviselővel

Október 12-én és 13-án tartotta összejövetelét az olasz fővárosban a szervezet, amelyet 1923-ban alapított Richard Coudenhove-Kalergi gróf. Célkitűzése a kezdetektől fogva a földrész békéjének megszilárdítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az adott történelmi körülmények között Németország és Franciaország kiengesztelődése volt.

A II. világháború után az alapító tovább folytatta a kontinens egységére irányuló törekvéseit és szorgalmazta az Európa Tanács létrejöttét. A Páneurópai Unió elnöki tisztségét 1973 és 2004 között Habsburg Ottó töltötte be. 20 éves euróképviselői tevékenysége során sokat tett Európa egységéért. Az unió, amelynek jelenlegi elnöke Alain Terrenoire, ma mintegy 30 tagországot tömörít magába.

A jelenlegi kongresszus témája: "Európa önazonossága, kultúra és globalizálás. Kihívás a földrész számára". A találkozó hangsúlyozni kívánta az európai civilizáció alapvető értékeit, különös tekintettel gyökereire, amelyeket a perszonalista humanizmus fogalmában lehet összegezni. Ennek három forrása a görög-római, illetve a zsidó-keresztény kultúra valamint a felvilágosodás.

A jelen kihívásai közül a páneurópai mozgalom tagjai a következőket emelték ki: amerikai messianizmus, amely hirdeti a nélkülözhetetlen nemzetek elméletét és túlnyomóan a modern tájékoztatási eszközökre támaszkodik; a főleg iszlám eredetű fundamentalizmusból származó veszélyek; a valláspótló, szektás mozgalmak, mint például a New Age; továbbá a vallási relativizmus. Az európai társadalom mély változáson megy át, amelyet részben a lakosság folyamatos elöregedése, a megfelelő népesedési politika hiánya, valamint a migrációs áramlatok közös kezelésének visszautasítása okoz. A Világbank legutóbbi jelentése szerint 2050-ig 100 millió nem európai bevándorlóra lehet számítani.

A Páneurópai Unió meggyőződése szerint Európának független, szuverén és szolidáris hatalomként kell fellépnie. A vallás és a társadalom közötti kapcsolatokat egy nyílt és építő laicizmus szellemében kell újragondolni. A bevándorlást illetően le kell küzdeni az előítéleteket, és a jelenséget, mint a kulturális és emberi gazdagodás lehetőségét kell tekinteni. Erősíteni kell a végre egységesülő Európához való tartozás érzését, hangsúlyozva, hogy a földrész egyedülálló kulturális gazdagsággal rendelkezik. A civilizációk összeütközésének, vagy a kultúra uniformizálásának veszélyével szemben az egészséges versengés szellemében kell közösen építeni a földrész jövőjét.

Hallgassák meg interjúnkat a Nemzetközi Páneurópai Unió római kongresszusának magyar résztvevőjével, Balog Zoltán képviselővel, aki a magyar országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke.
Balog Zoltán összefoglalja előadását, majd bemutatja a Páneurópai Unió tevékenységét, jelenlétét az európai közéletben. Emlékeztet a Páneurópai piknik néven ismert eseményre, amely az osztrák-magyar határ megnyitását, a berlini fal összeomlásának nyitányát jelentette 1989. augusztus 19-én.