A moszkvai és a konstantinápolyi ortodox pátriárkátusok közötti nézeteltérés történelmi háttere

Mint már arról hírt adtunk, a moszkvai pátriárkátus küldöttsége felfüggesztette részvételét a Katolikus és az Ortodox Egyházak között teológiai párbeszédet folytató nemzetközi vegyes bizottság X. plenáris ülésén. A küldöttség azért távozott a közgyűlésről, mert a konstantinápolyi pátriárkátustól eltérően vélekedik az észtországi ortodox egyház státusának kérdését illetően. P. Federico Lombardi jezsuita, szentszéki szóvivő nyilatkozatában annak a reményének adott hangot, hogy az ortodox egyházak közötti nehézségek nem veszélyeztetik a katolikus-ortodox párbeszédet.

Most röviden ismertetjük a két ortodox egyház közötti nézeteltérés történelmi hátterét.
A moszkvai pátriárkátus a szovjet rezsim összeomlását követően, miután Észtország visszanyerte függetlenségét, 2002-ben az Észtországi Ortodox Egyháznak megadta az autonóm státuszt.

Az Észtországban élő mintegy 80 ezer ortodox hívő fele az előbb említett egyházhoz tartozik, míg a többiek az Észt Apostoli Ortodox Egyház tagjai, amely a konstantinápolyi pátriárkátustól függ.

Alekszijt, Tallinn püspökét 1990-ben választják meg moszkvai pátriárkának. A következő évben, a Szovjetunió bukása után a balti államok visszanyerik függetlenségüket. Az észt ortodoxok ekkor két csoportra oszlanak, egyik részük Moszkvához kíván hű lenni, míg a többiek Konstantinápolyhoz csatlakoznak.

1996-ban, a konstantinápolyi pátriárkátus a plébániák felében visszaállítja fennhatóságát. Ideiglenesen Finnország érsekét nevezi ki az ökumenikus pátriárkátus képviseletében az Észt Ortodox Egyház élére. Moszkva nem fogadja el ezt a lépést. A kapcsolatok egyre feszültebbé válnak a konstantinápolyi pátriárkátussal, olyannyira, hogy az ökumenikus pátriárka nevét egy időre törlik a liturgiából. Ezt követően a két ortodox egyház megegyezésre jut egymással, amely alapján mindkét jogi fennhatóság tovább működhet Észtországban. Moszkva és Konstantinápoly az egyezmény értelmében szeretetközösségben marad egymással. 2002-ben az észt állam elismeri a moszkvai pátriárkátus joghatósága alá tartozó ortodox egyházat is.

A katolikus egyház Észtországban a középkorban honosult meg, mivel a terület az 1255-ben létrejött Teuton Rend részét alkotta. A rend feloszlása után Észtország lakossága elsősorban evangélikus illetve ortodox vallásra tért át. Ma az 1 millió 360 ezer lakost számláló balti államban a katolikus mindössze 0,4 %-ot tesznek ki, mindössze 6 ezren vannak.