"Engem nem megölni fognak, hanem feláldozni" - Száz éve született Alfred Delp jezsuita
Az Osservatore Romano szeptember 23-ai száma emléket állít Alfred Delp jezsuitának,
születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ifjú jezsuita a hitleri birodalom áldozataként
hunyt el. Alfred Delp 1907. szeptember 15-én született a németországi Mannheimban.
1926-ban lépett be a Jézus Társaságába, ahol a hagyományos jezsuita képzésben részesült.
1937. júniusában szentelték pappá Münchenben. Ezután a "Stimmen der Zeit" (Az idő
hangja) jezsuita folyóirat szerkesztője lett, amíg meg nem szüntette azt a Gestapo,
mint ahogy a rendet is feloszlatta. Delp Münchenben maradt, és titokban dolgozott,
nagyrészt a fiatalok nevelésében, azért, hogy ellensúlyozza a náci nyomást.
Elöljárói
tudtával és a Rerum novarum, valamint a Quadragesimo anno enciklikák tartalmából merítve,
kapcsolatba került egy náciellenes csoporttal, a Sperr Körrel. Ennek a csoportnak
a tagja volt Claus Schenck von Stauffemberg is, aki 1944. július 20-án sikertelen
merényletet követett el Hitler ellen. Ezt követően a Gestapo letartóztatta a Sperr
Kör nagy részét, köztük Alfred Delp jezsuita atyát is, aki a berlini Tegel börtönbe
került hazaárulás vádjával. Kihallgatták és megkínozták. Ennek ellenére a börtönben
is nagy erkölcsi, politikai és szociális tartalmú műveket írt. Nem tudták bizonyítani,
hogy közvetlenül részt vett volna a merényletben, mégis 1945. januárjában kötél általi
halálra ítélték. Akkor ezt mondta barátainak: „nem megölni fognak, hanem feláldozni”.
És valóban így történt. Véget ért egy keresztény földi élete, aki ezt vallotta: „Akinek
nincs bátorsága ahhoz, hogy alakítsa a történelmet, az annak nyomorúságos tárgyává
válik. Hagyjatok tehát minket cselekedni”.
Andrea Drigani, az Osservatore Romano
újságírója a következő eszmefuttatással fejezi be megemlékező cikkét: "Nem tudom,
hogy valaha elkezdődik-e boldoggá avatása. Ezúttal valóban egy olyan pap áll előttünk,
akinek személye a politikai korrektség furcsa szabályai szerint nem kívánatos. De
tanúságtétele, egy évszázaddal születése után még mindig lelkiismeretünkhöz szól,
és arra emlékeztet, hogy csak az igazság tesz szabaddá minket".