XVI. Benedek pápa látogatása vasárnap délelőtt Velletriben és Úrangyala imádsága
nyári rezidenciáján, Castel Gandofóban
A Szentatya vasárnap délelőtt lelkipásztori látogatást tett a Róma közelében fekvő
Velletriben, abban a kis egyházmegyében, melynek pápává választása előtt címzetes
püspöke volt. A Castel Gandolfóból személygépkocsin érkező Szentatyát Francis Arinze
afrikai bíboros, az egyházmegye jelenlegi címzetes főpásztora fogadta, a város püspökével
és a legmagasabb polgári közméltóságokkal együtt. „Úgy érzem magam itt köztetek, mintha
e család egy tagja lennék és hálásan köszönöm az örömteli fogadtatást” – mondta a
Pápa Vincenzo Apicella püspök köszöntő szavaira válaszolva. Velletri népe nem felejtette
el azt a lelkipásztori szeretetben gazdag 12 évet, amely során Ön, Szentatya ennek
a szuburbikárius egyházmegyének címzetes püspöke volt – mondta Apicella főpásztor,
majd köszönetet mondott azért, hogy éppen Velletrinek adományozta pápasága emlékoszlopát,
amelyet 80. születésnapja alkalmából bajor városoktól kapott ajándékba.
A
székesegyház előtti téren végzett ünnepi szentmisén elhangzott homíliájában a Pápa
a földi javak helyes felhasználásáról elmélkedett. A hűtlen intézőről szóló evangéliumi
példabeszéd arra emlékezteti az embert, hogy választania kell az egyenes és a tisztességtelen
magatartás, a hűség és a hűtlenség, az önzés és az önzetlenség, azaz a jó és a rossz
között. „Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak”. Jézus e szavai arra figyelmeztetnek
bennünket, hogy nem szentelhetjük életünket egyedül az anyagi, üzleti siker hajszolásának.
Választanunk kell tehát aközött, hogy tetteink mértéke a profit legyen-e, vagy pedig
a megosztás és a szolidaritás. Ott ugyanis, ahol a profit logikája kerül ki győztesen
megnő az aránytalanság a szegények és a gazdagok között, az erőtartalékok pusztító
kihasználásával együtt. Ha viszont a megosztás és a szolidaritás logikája győz, akkor
korrigálni lehet az útirányt az esélyegyenlőséget, azaz mindenki javát szolgáló fejlődés
felé. Dönteni kell az önzés és a szeretet, az igazságosság és a tisztességtelen magatartás,
azaz végső elemzésben az Isten és a Sátán között. E megfontolások után a Szentatya
arra a kérdésre keresett választ, hogy milyen legyen a keresztények magatartása ezen
a téren. A keresztény ember hivatása az, hogy személyes adottságait és képességeit,
anyagi javaival együtt gyümölcsöztesse, úgy, hogy megosztja azokat felebarátaival.
Ezáltal lesz hűséges intézője annak, amit Isten a gondjaira bízott.
Velletriben
tett lelkipásztori látogatása után a Szentatya azonnal visszatért Castel Gandolfóba,
ahol a pápai palota udvarán egybegyűlt hívekkel elimádkozta a hagyományos vasárnap
déli Úrangyala imádságot. A Szentatya mintegy folytatva a szentmisén elhangzott homíliájának
gondolatait, ismét a gazdagság és a pénz témájáról elmélkedett az imádság előtt elhangzott
beszédében. A pénz önmagában véve nem tisztességtelen, de minden más dolognál inkább
az értelmetlen önzés bilincsébe zárhatja az embert. Egyfajta megtérésre van szükség
az anyagi javak használata területén – hangsúlyozta a Pápa. Saját érdekeinken túl,
a szegények szükségleteire is gondolnunk kell. Krisztus tanít minket erre, aki Szent
Pál szavai szerint gazdag volt és értünk szegénnyé lett, hogy szegénységével gazdaggá
tegyen minket. Paradoxonnak tűnik: Krisztus nem a gazdagságával, hanem a szegénységével
tett bennünket gazdaggá, vagyis önmagát is feláldozó szeretetén keresztül. A szeretet
élteti az egyházat, mert a szeretet örökkévaló. Természetesen a helyes mértékű profit
legitim, elengedhetetlen a gazdasági fejlődés számára.
A Pápa II. János Pál
Centesimus annus enciklikájának szavai nyomán rámutatott arra, hogy a kapitalizmust
nem kell úgy tekintenünk, mint a gazdasági élet egyedül érvényes modelljét. Az éhség
és az ökológia orvoslásra váró helyzete egyre világosabban azt jelzi, mi történik,
ha a profit logikája a győztes. A Szentatya végül Mária oltalmát kérte az Úrangyalára
összegyűlt hívek számára. Mária a példaképe mindazoknak, akik úgy döntöttek, hogy
nem a pénzért, hanem Istenért élnek. Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya köszöntötte
a cigány papok, diakónusok és szerzetesek első világtalálkozójának résztvevőit, amelyet
a Vándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa hívott össze Rómában.